Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

36 gítségűket egyik-másik iró részére megnyerje. Midőn Csokonai háza leégett, Széchenyi Ferencnél százforintnyi s Festetich grófnál is némi segélyt eszközölt ki. Az újonnan megjelent irodalmi művek benne találtak a leglelkesebb terjesztőre. Páratlan rábeszélő tehetséggel rendelkezett, azért abban a korban, midőn még fejletlen volt könyvkereskedésünk, előfizetők gyűjtéséhez senki sem értett jobban, mint ő. Megesett, hogy ő maga 50—100 példányra fizetett elő, hogy a mü megjelenését lehetővé tegye.

1) 1828-ban a Hazai és Külföldi Tudósítások egyik száma gyászkeretben jelent meg. Horváth István fájó szívvel jelenti az olvasóknak, hogy Kultsár István márc. 30-án máj- és lépdaganatból származott hideglelésben elhunyt. Holttestét nagy részvéttel kisérték ismerősei és barátai a belvárosi templom sírboltjába, ahol özvegye, Perger Anna Mária, később Ferenczivel emléket készíttetett neki. Egy gyermeke maradt, aki azonban a következő évben szerencsétlen esés következtében szintén meghalt. A Hazai és Külföldi Tudósítások tulajdonosa özvegye lett, s a lap, bár a szerkesztők többször változtak, 1848-ig életben maradt; 1845-től fogva Nemzeti Újság címen jelent meg. Kultsár minden izében, testestül-lelkestül magyar volt. Szerette a magyar öltözetet, magyar zenét és táncot. A hires Biharinak szívhez szóló nótáin hazafias szive gyakran lelkesült vagy ellágyult. A kedvelt prímás temetésére magával vitte barátait s a sirnál beszédett mondott. Szerette a magyar táncot, mely fiatalabb éveiben nagyon illett csinos termetéhez. O maga is szerkesztett egy magyar táncot, mely három részből állott : toborzó, lejtő és friss, és maga tanította meg rá Kladek tánctanítót.

2) Tüzes nemzeti érzületével mindig össze tudta egyeztetni a koronás király és az uralkodóház iránt való 1) Magyar Sajó, 1856. 47. sz. 2) Abafi

; Figyelő. XXI. 140. 1.