Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

32 szándékában oly hathatósan sürgetett, amely eszmének Révai oly fenkölt lelkű harcosa volt, talán egy magyarunkat sem hatotta át jobban mint Kultsárt. Első volt, aki anyagilag is előmozdította létesülését. Ugyanis 1793-ban készített végrendeletében 10000 forintot rendelt „egy valaha felállítandó Magyar Tudós Társaságra. Ez ügynek előmozdítására irányult 1804-ben kitűzött pályakérdése : Mennyire ment már a Magyar Nyelvnek kimíveltetése ? Mitsoda Eszközlések s viódok által kellene azt nagyobbra vinni ? Miképp lehetne ezen eszközöket foganatosokká te?ini ? Az ő ösztönzésére tűzött ki Teleki László gróf egy másik pályakérdést, amely az óhajtott tudós társaság tervét és felállításának módját kivánta. Nagy volt hát öröme, midőn az 1827 : XI. törvénycikkel a Magyar Tudományos Akadémia felállítása törvénnyé vált, különösen pedig akkor, midőn november 30-án a nádor őt is kinevezte azon bizottság tagjává, melynek feladata lett az akadémia alapszabályait és szeivezetének tervét kidolgozni. De már csak néhány ülésben vehetett részt, mert régi betegsége mindig jobban gyötörte. Buzdítani azonban nem szűnt meg az ifjabb Írókat, hogy munkásságukkal ez óhajtva óhajtott intézmény tekintélyét és fényét emeljék. Toldy szerint ezen emlékezetes szavakat intézte hozzá: „Nem mi öregek vagyunk hivatva az uj korszak ez institutióját megtermékenyíteni : az ifjú ivadékra néz ez a teher és becsület; ne feledjétek, hogy ez csak úgy fog reátok is díszt sugároztatni, ha tőletek kap." Hathatós eszköznek tartotta a tudományok terjesztésére a nyilvános könyvtárakat. Az a törekvés, amelyet csak napjainkban látunk megvalósulni, t. i hogy nyilvános könyvtárakat kell szervezni, nemes óhajtásként már a mult század elején ott élt a nemzet jobbjainak lelkében. Serkentő példát mutatott a művelt külföld, a hol sok városban gaz1) Erdélyi Múzeum, 1894. évf. XI.