Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

16 mozgalmakról is csak annyit, amennyi a német újságokban megjelent.

1) A cenzor a legnagyobb szigorúsággal teljesítette hivatalát annál is inkább, mert maga is súlyos ellenőrzés alatt állott, s súlyos következménye volt, ha olyasmi került a lapba, ami kifogás alá eshetett. Különösen gonddal figyeltek a külföldről érkező lapokra, melyeknek terjesztése elé minden módon gátat iparkodtak vetni. Csak azokat volt szabad járatni, amelyek a kormánytól kiadott jegyzékben benne voltak, ezeket is megvizsgálták a postán szétküldés előtt. E szigorú ellenőrzés miatt a szerkesztő sokszor bajban volt, mert ha eredeti tudósítása nem volt, kénytelen volt a külföldi lapok közleményeit átvenni. Midőn 1808-ban megkapta az engedélyt külföldi hírek közlésére, lapjának nevét Hazai és Külföldi Tudósításokra változtatta. Ettől fogva a külföldi híreket többnyire német lapok után elég bőven ismerteti, a hazaiakat azonban sokszor csak néhány sorra szorítja össze. Az uralkodó házról bőven meg szokott emlékezni. Időnként Toldalékot is csatolt a laphoz mindjárt kezdettől fogva. 1811-ben uj külső alakkal kedveskedett az olvasóknak, amennyiben e lapokat két hasábra osztotta és sűrűbben nyomatta. A koronkint megjelenő Toldalékokat egy ideig a Gazdaságbéli Gyűjtemény c. melléklap pótolta, melyből azonban az 1813. I. félévben csak tíz szám jelent meg.

2) 1817-ben megindította a Hasznos Mulatságok c. melléklapot, mely ezután 1842 ig nyújtott szórakozást az előfizetőknek Ez alkalommal a félévi árt is tíz forintra szabta, előfizetőinek száma mégis majdnem 900-ra emelkedett. Ez mutatja, hogy a Hasznos Mulatságok megindítása szerencsés gondolat volt s valóban hiányt pótolt. Hetenkint szintén kétszer jelent meg félíven, nyolcadrét alakban. Tartalma rendkívül változatos *T) Ferenczy J, A magy. hírlapirodalom 1780—1861-ig. 2) Szinuyei J, Magyar írók. VII. k 427.