Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

6 megjegyzései kíséretében szemlélhetnénk az ég jelenségeit ; fölsóhajtunk, volna csak egy pontos óránk, egy erősebb távcsövünk, egy spektroszkópunk, egy jó szögmérő műszerünk, melyekkel magunk is vizsgálódhatnánk. Milyen jó dolga van — gondoljuk magunkban — egy csillagásznak, ki jól felszerelt obszervatóriumában kénye kedve szerint gyönyörködhetik az ég csodáiban, megfigyelhet, méréseket tehet ; elnézegetheti a kettős csillagokat, a ködöket, bolygótestvéreinket, a 8 holdas Szaturnuszt szabadon lebegő óriási gyűrűjével, felfedezhet egy új aszteroidát, egy közelgő üstököst, vagy mind ujabb s ujabb térképeket rajzolhat magának a Mars felületéről, elmerenghet ama forradalom változatos alakjainak szemlélésében, melyet a Nap foltjainak s kitöréseinek, protuberancziáinak keletkezése, lefolyása, eltűnése s ujabbak támadása mutat. Vizén utazóktól gyakrabban hallhatjuk, hogy : szép élet a hajós élet, de nehéz élet. Szakasztott űgy van a dolog a csillagászattal is, mert az asztronomus sok csillagot lát ugyan, de még több számjegyet. Megteszi pl. néhány megfigyelését valamely aszteroida pályaelemeire vonatkozólag s számíthat utána napokon sőt heteken keresztül. Sőt nemcsak a számitások, de maguk a megfigyelések is sok türelmet, kitartást, önmegtagadást igényelnek, mert a legtöbb esetben nem egyes esetre szorítkoznak, hanem egy hosszú, rendszeresen végzendő cyclusra vonatkoznak. De épen ezen nagy gonddal, pontossággal végzett megfigyeléssorozatok azon termékeny talaj, melyből legszebb ismereteink, magukban sokat rejtő új igazságok fakadnak. Legyen szabad két szép példát felemlítenem erre vonatkozólag. Közönséges eljárás a tudományban a meglevő ismereteiét rendszerbe foglalni s a már meglevő ismereteket, törvényeket elméleti alapon magyarázni, de az elfogadott hypothézis (föltevés) végső következményeit levonni s igy