Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

még, a mi tüzetesebb kutatás nélkül is első tekintetre megragadja figyelmünket a csillagos égen? Nemde a tejút, a hadak utja. Egy óriási gyürü veszi körül — igy látjuk — a csillagos éggömböt megszámlálhatlanul sok csillagával és ködével, vagyis kifejlett és fejlődő naprendszereivel. Ha ekként elnézelődünk egy tiszta, csendes este az ég boltozatán ; — ha lelkünket a milliónyi csillag néma ragyogása megrezegteté ; — ha elménk elmerengett a szédítő távolságokon, a csillagok járásának rendjén ; — ha szivünkbe felhatott a néma, ünnepi csend s a milliónyi élet: ekkor szokatlan és jól eső hangu'at fog el bennünket s áhítatos sejdítéseinkkel közel ére7zük magunkat Istenhez, ki e megszámlálhatlan sok világot alkotá s nekik törvényt szabott. Valóban meghatja a kedélyt a csillagos ég néma beszéde. Mert magasztos szónoklat e fenséges csend ; szép zene ez, a szférák harmóniája, a szférák zenéje, ama édes, fölemelő, mennyei zene, melyet Wagner violínókra írt magas melodiáju pianissimóiban vélünk hallani. De nemcsak kedélyünkhöz szólnak ez égi fények, hanem elménkben is számtalan kérdést támasztanak. Mennyire lehet tőlünk eme bolygó ? Mily távolságból küldi hozzánk fényét amaz álló csillag? Kiírható-e számokkal a tejút csillagainak Földünktől való távolsága ? Hány csillag ragyog a tejutban ? Mi van azon túl ? A gönczölszekere rúdjának középső csillaga és az Alkór csak esetleg látszanak-e egymáshoz tartozóknak, vagy valósággal kettős csillagok-e? Milyen a csillagok anyagi szerkezete? Ugyanazon elemek vannak-e ott is, mint Földünkön ? Valóban állanak-e az álló csillagok, vagy tán azok is mozognak? Van-e rendszerük, vagy maguk tartoznak rendszerbe? Van-e szerves élet ama távoli naprendszereken is? Ilyen s hasonló kérdések merülnek fel elménkben. Szeretnénk magunknak e kérdésekre megfelelni ; óhajtanánk, hogy egy gyakorlott asztronómus magyarázgató