Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

23 szines szalagok egész sorát kapjuk. A szalagok, melyeknek szélessége megfelel a hasadék hosszának, a következő, úgynevezett szivárványszíneket tartalmazzák : vörös, narancsszin, sárga, zöld, világoskék, sötétkék vagy indigo és ibolyaszín. E jelenség neve fényszóródás, dispersio, a szines szalag neve színkép, spektrum. Hogy tárgyunkhoz visszatérjünk, a mint említve volt, csak egy ilyen rács szükséges még az azimutális szögmérő eszközhöz, hogy fényhullámhosszat mérhessünk. Konyhasó, melynek színképe egy finom sárga színű kettősvonal — és más fényelőállítására alkalmas sók mindig kéznél vannak. Platinasodronyra veszünk valamicskét e sókból és ezt az úgynevezett Bunsen-féle lángban, mely gyenge fényű és nagy hőmérsékletű, elégetjük. Igy tehát a fénymozgás adja meg nekünk a távolság alapegységét a szédítően óriási távolságok mérésére ép úgy, mint a górcsővel észlelhető legkisebb méretek meghatározására is. o ö A fénytani tünemények a természet összes tüneményei között legszebbek. S a fénytani jelenségek között is kiváló szépségüek azok, mellek a szinszóródáson alapulnak. Ezen tünemények részint mesterségesen állíthatók elő, részint önként tárulnak fel előttünk a nagy természetben. Komáromi ember kirándulásképen is gyakran megfordul Tatán. Ott van a város alatti nagy rétségen a „fényes forrás," ott vannak az angolkert kristálytiszta vizű forrásai. Egyszerűbb kísérletekre alkalmas tárgyak. Ha igy junius végén, vagy julius elején, midőn a nap állása legmagasabb, a dél körüli órákban egy kavicsszemet dobunk a főforrás sima tükrére, ez körkörös hullámokat ébreszt a tiszta víz felszínén, melyek mind nagyobb karikákban kígyóznak tova. Mit látunk ugyanekkor a törés miatt emelkedettebbnek látszó kavicsos fenéken ? Ugyanazt, a mi a felszínen történik, csakhogy — ha szabad így szólanom — gyémántkiadásban. Alighogy elhangzott a kavicsszem okozta locscsanás, kis gyű-