Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1894

90 könyvtárból reversális mellett könyveket bírnak, ezeket elszedesse és a komáromi gymn. igazgató kezeihez szolgáltassa. A várkommendans intézkedése folytán nemcsak az elhalt Czetto könyvei kerültek vissza ; de a várkáplánságban működő Grossinger és Roy atyák is haladéktalanul visszaszolgáltatták a könyvtárhoz tartozó könyveiket, és pedig nemcsak azokat, amelyekről reversálisok voltak kiállítva, hanem még másokat is, amelyek szintén a könyvtárhoz tartoztak A dolgok ily kedvező fordulatáról Vezerics igazgató 1781. január 5-én jelentést tevén, így folytatja: a Helytartótanácsi rendelet épúgy kötelezi a városbeli, mint a várbeli lelkészeket Ha a várbeli káplánok, akik pedig rendes plébániai funkcziókat végeznek, prédikálnak, hitelemzéseket tartanak, vissza tudják adni könyveiket, miért nem a többiek, nevezetesen : Andrásy, Pallovics, liogács, Józsa, Bieger, Forni és Peninger atyák? akik pedig már nagyobbrészt nyugalomban élnek és tényleg nem működnek. Ezek azok, akiknél a könyvtárhoz tartozó könyvek vannak, és pedig az is bizonyos, hogy több van nálok, mint amennyit a reversálisok feltüntetnek. Legczélszerűbb volna az alispán úrhoz, aki a Társaság feloszlatása után mint királyi biztos a könyvtár kulcsát is huzamos ideig magánál őrizte, felsőbb parancsot küldeni, hogy kényszerítse őket a könyvek visszaadására. Vörös Antal 1781. jan. 20-án azt tanácsolja az igazgatónak: menjen el az alispánhoz és hivatkozással a Helytartótanácsi rendeletre kérje fel őt, hogy annál is inkább szorítsa az exjezsuita atyákat a könyvek visszaadására, mert valószínűleg az időben kapták ki a könyveket reversálisok mellett a könyvtárból, amikor ő kir. biztos volt. Egyúttal arra inti az igazgatót, hogy lásson a munkához ; mert huza-vona esetében megtörténhetik, hogy az egész könyvtárt Budára szállítják összeírás végett, s ekkor aztán megeshetik, hogy semmit se kapnak. Vezerics igazgató 1781. febr. 10-én jelentette, hogy küldetésében eljárt, de az alispán nem nagy hajlandóságot mutatott a könyvek visszakényszerítésére ; egyébként akár visszaadják már most a könyveket, akár nem, az összeírás nemsokára készen lesz ; a hiányzókat pedig majd külön jegyzékbe foglalja. Vörös Antal 1781. május 9-én írja: Kíváncsiság és aggódás köürfc várom a könyvtárnak annyiszor említett katalógusát ; újra lelkére kötöm siettetését.