Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1893

57 II. Az intézet szellemi állapota. 1. Nevelésügy. A jezsuita atyák nevelési rendszerét minden izében a valláserkölcsös irány hatja át, mely nyomatékos kifejezést nyer a mult században jóval számosabb ünnepek megülésében, a fegyelmi szabályok alkalmazásában s az ájtatos társulatok működésében. a) Az ünnepek megülése. Nem lesz érdektelen az ünnepnapok tárgyában 1771ben történt intézkedést fölemlíteni. Maria Terézia ugyanis azon okból, mert az ünnepek sokasága a lakosság nagy részét akadályozta mindennapi keresetében, már több év előtt oly fölmentvényt eszközölt ki XIV. Benedek pápától, melynél fogva bizonyos ünnepeken, az ünnep jellegének, vagyis a szent mise hallgatása kötelezettségének fenntartásával a szolgai munkák végzése is megengedtetett De a tapasztalás világosan megmutatta ezen intézkedés tarthatatlanságát ; mert kevés kivétellel, akik az ünnepet meg akarták ülni, azok nem dolgoztak ; akik pedig dolgozni akartak, azok az ünnep jellegét semmibe se vették. Most tehát Mária Terézia azzal fordult XIV. Kelemen pápához, hogy jelölje ki mindazon ünnepeket, melyeket teljes érvényben fenntartani kiván, a többieket pedig egyszerűen törölje el. XIV. Kelemen pápa a királynő kérésére 1771 jun. 22-én kiadott „Paternae Caritati" bullájával külsőleg is megülendő iinnepekül (festa fori) a következőket jelölte meg : az év minden vasárnapját; husvétnapját másodnapjá

val ; pünkösdnapját másodnapjával karácsonnapját ;'kis karácson vagy ujévnapját; vizkereszt vagy bárom királyok napját ; áldozó csütörtököt vagy urunk menybemenetelét ; Űrnapját ; gyertyaszentelő Boldogasszony napját ; gyümölcsojtó B. A. napját; Nagy B. A. napját; Bold. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása napját; sz. Péter és Pál napját; sz. István első vértanú napját ; végre az illető hely patrónusának (tehát Komáromban sz. András apostol) napját. Ámbár a bullában nincs megemlítve, de Mária Terézia egyrészt az országrendező sz. király iránti hódolatos tisztelettől, más-