Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1893

56 e) Segélyezési ügy. A tervezett Althanféle 70,000 frtos alapitány jövödelméből évi 3000 frt a társháznak, évi 500 frt pedig a növeldének volt szánva. Ezen 500 forint birt volna az intézethez kötött alapítvány természetével ; de a mint láttuk, sem az alapitvány, sem a növelde életbe nem lépett. Ami a segélyezést illeti, igen érdekes az Annalesek följegyzése 1750-ről, amely elsorolván a sokféle segélyezés és kéregetés nemeit, megjegyzi : hogy a székház 12 szegény tanulót szokott évenként élelemmel ellátni. A Zichy Ádám báró által, szent József tiszteletére 1741-ben alapított ispita alapjából, Sajghó Benedek pannonhalmi főapátnak, mint végrendeleti végrehajtónak beleegyezésével, mivel az alapító által kitűzött czél bőven fedezve volt, 1761-től fogva több szegény deák pénzbeli segedelemben részesült. Ezen segélypénzek összege a kórházi számadások bizonysága szerint egy-egy évben rendesen 6o frtra rúgott. Végre fölemlíthető még a mult század első felének azon divatos szokása, hogy egyes polgári családok hetenként bizonyos napokon ebéddel, vagy vacsorával, vagy másnemű segélylyel járultak oly szegény tanulók fentartásához, kiknek rendes havi kosztjuk nem volt, s akik házról-házra járva koldulgatták össze mindennapi kenyeröket. Ezen szokás teremtette meg az úgynevezett mendikáns deákokat. Azonban a Helytartó Tanács ezt a szokást, vagy mivel az iskola méltóságával ellenkezett, vagy mivel talán visszaélésekre adott okot, 1738 nov. 13-án a kath. iskolákban beszüntette s az ily tanulókat az iskolából kitiltotta. Később 1769. okt. 7-én a Helytartó Tanács újra kiadta e rendeletét s ezúttal a nem kath iskolákra is kiterjesztette, szigorúan meghagyván, hogy a jövőben csak oly tanulókat szabad az iskolába fölvenni, akik ily kéregetésre nem szorultak, hanem hitelesen be tudják igazolni, hogy szüleiknek, rokonaiknak, pártfogójuknak vag^ valamely jótevőjüknek segélyével képesek magukat kéregetés nélkül fentartani.