Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1893

10 sághoz, innét pedig jelentéstétel kötelezettségével egy több tagu nagyobb bizottsághoz utasította ; mind a kettő egyhangúlag a székház javára döntött. Még csak a felülfizetési díjösszeg megállapítása volt hátra, melyet hoszszabb tanácskozás után 25,000 forintban állapítottak meg; mely összegnek a kir. kincstárba való befizetésére a komáromi székház felhivatott s egyúttal biztosíttatott ezen birtokoknak (melyeknek becsértéke ezúttal 60,000 forintban vétetett fel) háborítatlan haszonélvezetében mindaddig, mig amaz elpusztult káptalan újra föl nem éled. Jelen egyességi oklevél pedig a pótintézkedések sorába fölvétetvén, a királyi nagyobb pecséttel megerősíttetett. Ezeken kívül voltak még a székháznak részint hagyományozott, részint örökölt, részint készpénzen vásárolt kisebb birtokai, így: 1649-ben kapták III. Ferdinánd királytól az úgynevezett Vár gróf-féle házat (Domus Burgravii). 1672-ben Szelepcsényi György priaiás, kir. helytartó, nekik adta az Aranyszájú sz. Jánosról nevezett templomot, mely ezelőtt az ágostai hitvallásúaké volt. 1674-ben kapták a sz András-utczában fekvő Götz, másképen Varga János-féle háztelket temetőnek. 1677-ben hatvan forintért megvették a kertjökkel tőszomszédos Csupinszky-féle nemes telket 1688-ban örökösödés útján kapták Ujfalusi Ferencz rendtársuknak Keszegfalván, Madaron és Marczalon fekvő anyarészi birtokait 1698-ban gr. Kollonits Lipót bibornok-érsek 12,000 forintnak megfelelő évi jövedelemmel gazdagította a székházat 1714-ben Flauer Erzsébet nekik hagyományozta 300 frtra becsült nemesi telkét. 1726-ban gr. Eszterházy Imre esztergomi érsek megerősítette őket a már 1659. óta bírt duna-örsi nemesi birtokok haszonélvezetében. 1728-ban Dévénben 200 akó termésű szőlőt vettek 1-100 írtért. 1736-ban megvették Bagyon-pusztát 160 Rhén frtért. 1737-ben a Farkasfajai pusztán egy nemesi birtokot vásároltak 53Ő Rhénusi forintért. 1739-ben Komárom városa szerződésileg átengedte nekik a