Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1889

17 6. a Dobrai hegycsoport és végre 7. a Muraközi hegycsoport. II. A Zala völgyétől észak-keleti irányban a Dunáig húzódó hegyláncz, melynek fő-részei : 1. a Bakony hegysége Keszthely-Tapolczai, a Füredi, a Polányi, a Veszprém-Vasonyi, a Bakonybéli, a Zirczi és Palotai hegycsoportokkal és a Szent-Mártoni domb­csoporttal ; 2. a Vértes hegység a Velenczei hegycsoporttal ; 3. a Pilis-Gerecse hegység a Budai hegycsoporttal. III. A Duna és Dráva összeszögellése felé terjedő területet a Baranyai hegycsoport foglalja el a következő ré­szeivel : 1. a Pécsi hegységgel, melyhez a Pécsváradi és Szekszárdi hegycsoportok sorakoznak ; 2. a Siklós-Harsányi hegységgel, melyhez az alacsony Szőllősi vagy Bodolyai hegyek csatlakoznak. IV. A Balaton-melléki dombvidéket alkotják 1. a Győ­rök-Sió-közi, 2. a Berény-Böhönyei, 3. a Zala-közi, 4. a Rába-melléki dombcsoportok. V. A Dráva és Száva közt hosszan elnyúló hegylán­czolat tagjai : a Macseli, a Koszteli, az Ivaneczi (Ivancsi­cza), a Kálniki vagy Körösi, a Tepliczi, a Zágrábi vagy Szlyeme, a Béka és Biela, a Moszlavinai, a Papuk vagy Orlyava, a Pozsegai és Pszuny, a Bródi és Verdniki hegy­ségek. VI. A Száván túl az Adriai tengerig terjedő térséget az Uszkoki-, a Petrovagora és Zrinyi-, a Horvát Karst-, a Nagy és Kis Kapella- és a Vellebit hegyek borítják. Úgy az Alpesek, mint a Kárpátok hegyvonalaiban és azoknak minden egyes csoportjában a legkülönfélébb ásványforrások oly bőségben fordulnak elő, hogy a gyó­gyító erejű vizek tekintetében Magyarország méltán az első helyek egyikét foglalja el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom