Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1889

22 Tata, Topuszkó és a vasmegyei Sósktít gazdag forrásvizei sem voltak a rómaiak előtt ismeretlenek. Mindezen helyek egykor talán vidám fürdői életnek voltak tanúi ; de a római birodalom bukásával a feledékenység homályába merültek. Nincs ugyan kizárva annak lehetősége, hogy ezen források egyszerűbb viszonyok között a későbbi századokban is használatban maradtak, csakhogy arról nincs tudomásunk. A homályból csak századok múlva kezdenek lassanként kibontakozni és fürdői rendeltetésüket újra elfoglalni, az egyik korábban, a másik későbben. így p. o. a budai vizekről már a XIII-ik században Il-ik András király egyik okiratában említés van téve; a XV-ik században Oláh Miklós esztergomi érsek már gyógyító szer gyanánt való használatukról tesz említést; a XVI-ik században pedig, a török hódoltság korában díszes fürdői épületek emelkedtek a források helyein;

1

4 a kis-kaláni fürdőt már a XIV-ik században fürdőhely gyanánt említik; állítólag már Zsigmond király is használta ; a trencséni fürdő egyike legrégibb fürdőhelyeinknek ; már több mint 400 év óta hírben áll; az al-gyógyi fürdőről, mint az erdélyi fejedelmek kedvelt mulatóhelyéről emlékeznek ; "ezeken kívül vannak fürdőink, melyeknek eredetét az emberi emlékezés nem ugyan a római korig, de mégis több száz esztendőre visszaviszi, habár a keletkezés idejét meghatározni nem tudja ; ilyenek : a nagyváradi fürdők (Püspök- és Felix-fürdő), melyekről Janus Pannonius már a XV-ik században említést tesz; a bártfai és pöstyéni fürdők, melyek legrégibb múltjáról annyit tudnak, hogy már 1505-ben fennállottak; a bajmóczi meleg forrás már századok óta ismeretes ; a XVI-ik században Thurzó Sándor fürdőházat építtetett melléje; 1

4 Lengyel D.; Fürdői zsebkönyv. 1853.