Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1889

19 közepes melegénél nagyobb, meleg forrásoknak tekinten­dők. Hőmérsék szerint szokás megkülönböztetni : hideg forrásokat, + 12 fokig Reaumur szerint, hüs » H- 12—16 fokig Reaumur szerint langyos » -+- 16—24 » » » meleg - » +24 fokon túl, mely utóbbiak hév­vizeknek is neveztetnek. 1 1 A megfigyelések szerint hazánk leghidegebb forrásai­nak tartják az ünökőit -+- 2*4 R. és a rablókútit a Magas Tátrában -h 2"8 R. fokkal ; ellenben a legmelegebbnek tartották a legújabb időig a budai Császár-fürdő és a pös­tyéni források vizét + 51 R. hőfokkal ; de miután a bu­dapesti városligeti Artézi-kútnak 58-6 R. (Celsius szerint 73*25°) hőmérsékű vize 1878-ban felszökkent, ez óta az Artézi-forrás vize tekintendő valamennyi hőforrásaink kö­zött a legmelegebbnek. Ami pedig az alkotórészek szerint való osztályozást illeti, erre nézve Hunfalvy János így ír: ásványos gyógy­vizeinket főalkatrészeik szerint nem lehet még egész biz­tossággal osztályoznunk és csoportosítanunk ; nemcsak azért, mivel sok víz még nincsen kellőleg analysálva, hanem azért is, mivel az analysis által nyert eredmények egybe­állításában s az alkatrészek meghatározásában a vegyészek egészen önkényes eljárást követtek. 1 2 E szerint tehát hazánk ásványvizeinek alkotó részeik szerint való rendszeres és egyöntetű ismertetése még a jövő dolga; de azért ez nem szolgálhat akadályul arra nézve, hogy egy rendszeres és egyöntetű ismertetés hiá­nyában a mai nap is használatos régebbi osztályozást röviden meg ne érintsük. 1 1 Hunfalvy János : A rnagy. birodalom természeti viszonyainak leirása. III. köt. 1865. 1 2 Hunfalvy János : A magy. birodalom természeti viszonyainak leirása. III. köt. 1865. 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom