Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1888
15 az imádság meghallgatásának előjeléül, és hogy szünet legyen az élet szent és közönséges foglalkozásai között. Tertullianus az imádságról szólva, említi, hogy sok keresztény is megtartá e pogány szokást. Epen úgy, mint a zsidóknál a Talmud az Orach Chajim 93. f.-ben tanítja : Tarts rövid szünetet az imádkozás előtt, hogy elkészíthesd szivedet az imádságra és rövidet az imádkozás után, nehogy úgy tessék, mintha az isteni szolgálat reádnézve teher volna, melytől elsietni iparkodol. Ugyanerre vonatkoznak a pythagoreus szabályok is: »Ha templomba mégysz, hát imádkozzál és ne beszélj és ne tégy azon idő alatt semmi mást a napi életre vonatkozót ; sőt tiltották, nehogy valaki csak puszta véletlenből, előtte elmenőleg, a templomba lépjen és imádkozzék. Térdhajtások is fordulnak elő néha, s hogy a földre borulva a templom küszöbét csókolták és térdeiken lépcsőről-lépcsőre hágva, közeledtek az istenek szobraihoz, miként maga Julius Caesar is teszi vala, midőn négyszeres diadal után a capitoliumi Jupiternek hálaáldozatát bemutatta. Nők nagy szerencsétlenségek alkalmával a földön elterülve hajokkal söpörték a templom küszöbeit. Ez Összeállításhoz még sz. Ágoston megjegyzését fűzöm:* »Az imádkozok testi magatartása olyan, mint azé, aki könyörögve jelen meg más előtt, meghajtják térdeiket, kiterjesztik kezeiket, a földre borulnak s egyéb eszközöket használnak, hogy érzelmeiket külsőleg felfoghatóvá tegyék. Isten ugyan ismeri akaratokat és szivöket * Már t. i. e közlemény tulajdonképeni szerzője, aki azt felerészben 1842-ben, felerészben pedig 1843-ban Würzburgban közölte, s egyéb dolgozataival együtt újra kiadta : Studien des classischen Alterthums. Academische Abhandlungen von Ernst von Lasaulx. Eegensburg, 1854. czímű könyvében. — Alulirt közlő oly igazi szeretettel olvasta mindenkor és ismételten e nagy tudományos készültséggel és valóban gyengéd lélekkel készített müdarabokat, hogy érdemesnek tartá azokból legalább valamit magyarul is közölni. Tudom, hogy szerző sok ócsárlás és kifogásnak volt kitéve sajátos felfogása