Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1887

24 helyük, majd birtokuk s hivataluk után neveztettek el. Főleg becses volt az ilyen név, ha azt már őseik is viselték, s azt le tudták vezetni. A keresztesek első czimere volt a kereszt, mely nemzetek szerint más más szinű volt. De ezen jel még nem volt elég. A vezérek érdekében állt ugyanis, hogy övéik megismerjék őket, mi nem épen volt könnyű dolog, mert teljesen vértezettek voltak ; mi volt tehát természetesebb, minthogy paizsaikat b efestették s pedig különféle jelképekkel, mi alapul szolgált a későbbi czimernek. Az emberek természetében rejlik, hogy szeretnek kitűnni, s így történt itt is, hogy a gyermekek megőrizték atyáik hőstetteit bizonyító emlékeket, a paizsokat, sőt utódaikra is hátrahagyták. így lettek az előnevek családi nevekké, a paizsok családi czimerekké, s leginkább csak ezek birtokosai vehettek részt a harczjátékokban. A harczjátékok is nyertek Ízlésben a keleten észlelt fény által, s a nemes zászlós urak főleg e téren szerették kifejteni gazdagságukat s pompaszeretetüket. A lovagság, melynek mozgató eleme a regényesség s feddhetetlen hírnévre való törekvés volt, azon törekedett, hogy a nemesség vad szokásait szelídítse, majd igazságérzete által a zsarnokságot korlátozza, szóval ez volt a regényes középkor egyik legszebb intézménye. Jellemvonásaik közé tartozott az igazságszeretet, bátorság, mély vallásos érzülettel párosult lelkesedés, özvegyek s árvák gyámolítása, az egyház szolgáinak védelmezése ; kitűntek továbbá a nőnem iránt tanúsított hódoló tisztelet s udvariasság által. Harczoltak a hitetlenek ellen s támogatták a zarándokokat. Ezen emberi érzületet méltán feltételező kellékek gyakorlása terjesztette a finom modort, az udvariasságot s karöltve járt az erkölcsök szelidítésével, miért is sokat csalogatott a lovagság körébe. A nagyobb ünnepélyek alkalmával pazar fénynyel megtartott harczijátékok győz-