Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1887

12 lom minden rétege mélyen át volt hatva, s az így keletkezett üdvös reformok mintegy megváltoztatták a társadalom szinét. Igen, egy új jobb jövő jelei, a nép s nemzetek boldogságának első sugarai kezdtek derengeni Európa egén. Az előbbeni szilaj harczi kedvet a béke utáni sóvárgás váltotta fel, s hosszan tartó fegyverszünetet eredményezett. »Ha a kereszténység mint egy iró — Bonald — mondja, ama korszakban ismételve ki nem tör minden kapuin, hogy e borzasztó ellenséget megtámadja : nem lehet-e biztosággal feltenni, hogy az ellenség a keresztények tétlenségét felhasználva, a viszályok által különben is szétszaggatott népeket megtámadva, egyiket a másik után leigázza ? Ki nem irtóznék közülünk ama gondolattól, hogy Francziaország, Németország s Angolország Palesztina sorsára juthatott volna?« Nem akarom ugyan az ismétlés vádját magamra vonni, de ebből is kitetszik, hogy e háborúkat néma pápák idézték elő, hanem »csak az, akinek akarata vihart támaszt, s azt újra lecsillapítja, tölthette be a kebleket ama lelkesedéssel, mely minden más szenvedélyt elnémítva, a tömeget ellenállhatatlan hatalommal ragadta magával.«

1 A szent háborúk mozgalmai az emberi ész felébredéséhez hasonlíthatók. Valamint az utazásnál átalában, úgy itt sem maradhatott el, hogy a keresztesek némi világtapasztalatot s új fogalmakat is ne hozzanak magukkal haza. A tűz mellett ugyanis nem lehetett meg nem melegedni. * * * Lássuk tehát ezen szükséges felvilágosító vázlat után a keresztes háborúk eredményét közelebbről a 1 Gyuri ts.