Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1886

VIII. Alig mult négy éve annak, hogy ezen szerzetes-rendet, a komáromi gymnásiumnak, — mely ezelőtt a Jézus-társaság vezetése alatt állott, — 1776- október 27-én történt átadásával a »praedicate et docete« régi örökségébe viszszahelyezvén, királyi bizodalmával megajándékozta. De a pannonhalmi sz. Benedek-rend a királynő kegyességének még más jeleit is tapasztalta. így 1771-ben, midőn szent István jobbja Raguzából Budára küldetett, meghagyta Bajzáth Józsefnek, a kir. kanczellária tanácsosának, hogy azt Pannonhalmán a nép köztiszteletére kitegye ; 1777-ben szent István házi palástját ajándékozta a főmonostornak, mely becses ereklyeként őriztetik ; majd pedig igen értékes teljes püspöki ornátussal, melyen saját kezével is dolgozott, gazdagította Pannonhalma egyházi szerelvényeit.* Eltekintve tehát az őseihez költözött királynőnek századokra kiható országos nagy érdemeitől, már egymagában a háladatossági érzet is elegendő okul szolgált, hogy ezen gymnásium tanári testülete, áldott emlékű jótevőjének halálát, a gondjaira bízott ifjúsággal együtt a lehető legméltóbban ünnepelje. Minekelőtte azonban magáról az ünnepélyről szólnék, hogy a haláleset alkalmával országszerte nyilvánuló nagy nemzeti gyász igazi őszintesége annál jobban kitűnjék, rövid vonásokban előrebocsátom a királynő trónralépését és a magyar nemzetnek a sokfelől szorongatott trón megmentése körül tanúsított nagyszerű önfeláldozását; mert ez olvasztotta fel végre a habsburgházi uralkodóink részéről folyvást tapasztalt • féltékenységnek és bizalmatlanságnak * A Pannonhalmi sz. Benedek-rend névtára 1880-ik évre.