Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1886

VIII. a tiszáninneni kerületben Kassán a horvát-slavon-dalmát részeken Zágrábban. Ezután következnek a hat osztályt számító úgynevezett kir. főgymnásiumok (archigymnasia), melyek azonban csak a puszta titulusban különböztek a gymnásiumoktól. Ilyenek voltak : Budán, Nagyszombatban, Győrött, Kassán, Nagyváradon, Zágrábban, Pozsonyban, B e szterczeb ányán, Ungvárott és Pécsett. Ezután következnek a főgymnásiumokéval teljesen megegyező szervezettel biró és szintén 6 osztályt számító kir. gymnásiumok, (gymnasia), melyek az egyes vidékek érdekei szerint az ország különböző városaiban voltak elhelyezve. Ilyen volt a budai tankerületbe osztott komáromi gymnásium is. Ezután jőnek a 3. osztályt számító grammatikai iskolák (scholae grammaticae), melyek szintén a vidékek és lakosság érdekei szerint különböző városokban voltak elhelyezve. Úgy a gymnásiumok, mint a grammatikai iskolákra nézve kimondja a tanterv, hogy bármely város minden nehézség nélkül állíthat fel ilyen tanintézetet, ha az ahhoz szükséges fentartási költségeket kimutatja. Végre következnek az úgynevezett nemzeti iskolák (scholae vernaculae sen nationales) (népiskolák), melyeknek négy fokozatát különbözteti meg a tanterv, úgymint: 1. falusi, 2. mezővárosi, 3. városi és 4. elsőrangú városi, azaz normális iskolák, mely utóbbiak közönségesen tanítóképezdével voltak egybekapcsolva, és minden tankerületben egy-egy ilyen normális iskola felállítása elrendelve. A főbb vonásokban ismertetett ezen tanügyi tervezet azonban az érseki és püspöki lyceumokat, papnöveldéket ; a nemes ifjak tápintézeteit és az önkormányzati