Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1884
16 Pythagoras, mint ismeretes, Crotonban, Dél-Italia városában, népes és bizonyos meghatározott szabályok alapján szervezett philosophiai iskolát alapított, melynek tagjai a mindenség, a nagy világ összhangját önmaguk erkölcsi életében akarták megvalósítani. Tanítványai közül Cicero Alcm a e o t említi, a ki a napnak, holdnak, a többi csillagoknak s ezeken kívül a léleknek is istenséget tulajdonított. 4 8) Xenophanes (520 körül Kr. e.), az eleai philosophiai iskola feje, volt a pantheismusnak tulajdonképi megalapítója. Az egész mindenséget egy változatlan, soha kezdettelnem biró, örök egylénynek tekintette s ezt istennek nevezte. 4 9) A legrégibb philosophusok közül úgyszólván egyedüli, a ki az isten létét elfogadta, de a jövendölést (divinatio) teljesen elvetette. 5 0) Tanítványai közül Parmenides csak egy, de koszorúhoz hasonló istenségről beszél, a mely világító melegével összetartja az eget környező mindenséget. 5 1) Az ujabb physiologusok közöl említi Ciceró Bmpedoclest, a ki négy elemet vett fel : a tüzet, levegőt, vizet, földet, mint a mikből áll az egész mindenség. 5 2) Az istenek neve alatt ezeket az elemeket érti és pedig úgy, hogy Jupiter nem más, mint a tűz, Juno a levegő, Pluto a föld, Nestis a víz. 5 3) Eszményibb felfogása volt az istenségről Anaxagorasnak (sz. 500 körül Kr. e. Klazomenaeben). Határozottan megkülönböztette az anyagi világot a szellemitől. Szerinte az istenség nem más, mint a végtelen ész, melynek önnönmagától van mozgása, nincs a világba beékelve, sőt minden földi érintkezéstől ment, tiszta és egyszerű, melyet semmi külső test nem környékez. A természetről írt könyvét ezekkel a nevezetes szavakkal kezdé : „Egykor minden, a mi van, egy tömegben volt; azután jött az ész (vovg) és szépen elrendezé." 5 4) 4 8) De nat. deor. I. 11. — «) Acad. pr. II. 37. — 5 0) De divinat. I. 3. — B 1) De nat. deor. I. 11. — 5 2) U. o. I. 12. — 5 S) Stanleii : Hist. phil. 818.1,— M) De nat. deor.-4. 11 ; Lactantius, Div. Inst. I. 5.
