Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1884
12 galmának köszönhetjük, hogy egy pár példány szerencsésen kikerülte a tűz által való megsemmisíttetést. 2 8) A műnek szerkezete igen egyszerű. Az első könyvben Qu in tus, Cicerónak öcscse, a stoicusok philosophiai elvei szerint bizonyítgatja a jövendölések — divinatio — lehetőségét s magyarázgatja ennek természetét ; a második könyvben pedig maga Ciceró lép fel és nyomról nyomra követve Quintus fejtegetéseit, ezt minden egyes pontjában megczáfolni törekszik. Hátra van, hogy egyetmást a „De fato" czimü munkáról is megemlítsünk. Mint czime mutatja, ennek a műnek tartalmát a magában is szörnyű homályos, a különféle görög philosphiai iskolák sophismái által pedig még jobban összebonyolított fatum — végzet — képezi. A kérdésnek bonyolult volta okozhatta, hogy Ciceró e müvében a latin nyelvet nem birta oly biztossággal alkalmazni az elvont tételek határozott kifejezésére, mint ezt egyéb műveiben nála megszoktuk ; épen ez okból dialecticája is ebben a müvében sok kívánni valót hagy maga után. 2 9) A Caesár halálát követő április és május hónapokat választotta az elbeszélés idejéül, a mikor ő Pansa és Hirtius választott consulokkal együtt Puteoliban tartózkodott. Hogy ezeknek figyelmét az előbb megkezdett, a szónoklat körébe vágó vitatkozástól és a zsarnoki kézből csak előbb kiragadott, de máris újra a polgárháború iszonyaitól fenyegetett hazának szomorú szemlélésétől elvonja, — Hirtiussal beszédbe ereszkedett a fatumról 3 0) s ezt az állítólagos beszélgetést egy külön munkába foglalta, hogy a „De natura de or um" és a „De divinatio ne" czimű müveit kiegészítse. 3 A különféle philosophiai iskoláknak a kérdéses tárgyra vonatkozó tanítását ő maga adja e műben elő. Hogy az egész mű csak egy könyvből állott-e, vagy két részre volt az felosztva, bizony2 8) L. Leclerc Praef. 392. s köv. I. — 2 9) Brutinae Quaestiones in Oratorem Ciceronis^ 1552. V. ö. Leclerc praef. IV. 663. I. — 3 0) De fato. 1. — 3 1) De divinat, I. 56, II. 1, 7.
