Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1883

29 nos. (íme ez volt a mi reménységünk, akikhez folyamodtunk segítségért, hogy megszabadítsanak minket.) Is. 20, 6. A kép alsó részét Komárom várának és városának képe foglalja el e felírással: Liberavit civitatem suam a cunctis tribulationibus ejus Dominus Deus noster. (A mi Urunk Istenünk megszabadította az ő városát minden háborúságaiból.) Tób. 13, 19. Legalul három czimer látható. A jobbfelől való Komárom városáé; a balfelől álló a birodalmi kétfejű sas; a középső kisebb pedig egy tojásdad alakú czimerpajzsot ábrázol, amelyen kék mezőben egy kettős farkú sárga oroszlány-alak áll, jobbjában kivont karddal. Mellette két felől P. és M. betűk, alatta az évszám: 1705. Ez valószínűleg Primus Milicher czimere és ugyancsak az ő nevének kezdőbetűi a mellette álló P. és M. betűk. Lanzenfeldt várkapitány eljárása a kuruczok tudomására jutván, ettől kezdve három tekintélyes embernek kellett kezesül Rákóczy táborában tartózkodni. Ily módon, folytonos áldozatok árán, ment maradt a város a kuruczok támadásától annak ellenére, hogy Komárom vára volt a labanczok főerőssége, a melynek védelme alá vonultak a kuruczok diadalmas fegyverei elől a Heisterek és Stahrembergek seregei és itt szervezkedtek újabb támadó hadjáratra. Megtörtént ugyan, hogy az 1709. év elején gróf Eszterházy Antal kurucz generális egy portyázás alkalmával rohammal bevette és széthányatta a Komárom elején lévő sánczokat; 4

9) de azért már a szerencsétlen trencsényi ütközet (1708. aug. 3.) óta nem igen kelle a komáromiaknak attól tartaniok, hogy „hazánk fegyvereinek keménységét és rigorát" tapasztalni fogják. Rákóczy szerencséjének csillaga lenyugodott. Ebben nagy része volt ama veszedelmes ragadós nyavalyának, amely a török végek felől terjedvén, az 1708. 1709. és 1710. évben rendkívüli módon dühöngött e hazában. Komáromban a pestis 1710. januáriusában mutatkozott már, de nagyobb mértékben II. Rákóczy Ferencz fejedelem emlékiratai. Második kiadás. 1866.259. 1.