Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1883
19 lenni. 1669. deczember havában gróf HofFkirchen, az új várkormányzó, Hattyú István uramat, mivel lanyhán viselte magát a katholikusok irányában és nem akart vakon hódoló szolgája lenni a tábornoknak, letétette és saját házában őrizet alatt tartatta. E dolgok azonban csak előszelét képezték a viharnak, a mely a komáromi protestánsokra nézve 1672. jan 27-én tört ki. Szelepcsényi György esztergomi érsek és királyi helytartó a jezsuiták és a komáromi születésű gróf K o 11 o n i c s Lipót bécsújhelyi püspök sürgetésére Széchényi György kalocsai érseket és egyszersmind győri püspököt királyi biztosul küldé Komáromba, akinek rendeletére az említett napon gróf Hoffkirchen Károly Lajos katonai karhatalommal elfoglalá m ind a két protestáns felekezet templomát, iskoláját és egyéb egyházukhoz tartozó javaikat, a városból kiüzé lelkészeiket, halálos büntetés terhe alatt megtiltván nekik a város területére való lépést. A lutheránusok megadták magukat, de a reformátusok tiltakoztak. Bár hiában, mert még ugyanaz nap déli 12 órakor el kellett hagyniok Szundy István és Csúzy Jakab helvét hitvallású prédikátoroknak és Vigleb János ágostai hitvallású lelkésznek a várost s a két felekezet mindeu vagyonát Thorday Ignácz a szent András templomának plébánosa vette át a királyi biztos kezéből a Jézus társasága számára. 3 6) Szelepcsényi, a királyi helytartó azonban, megváltoztatván a királyi biztos ez utóbbi rendelkelkezését, úgy intézkedett, hogy csak a lutheránusok egyházi javai adassanak a jezsuitáknak, a reformátusoké pedig az általa ez alkalommal Komáromba telepített szent Ferencz rendje szerzeteseinek. De azt mégis elérték a jezsui3 6) Holéczy Mihály „Révkoraároranak Esmértetése" czimü dolgozatában a Tud. Gyűjt. 1825. VI. k. 17. lapján, valamint Fényes Elek, Beöthy Zsigmond és Balázsovits Odorik idézett müveikben a református templom elfoglalását hibásan teszik 1670-re.
