Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1882

A növények szárrészlete alak- s élettani tekintetben. A növények élete ép ugy, mint az állatoké, bizonyos életműködésekben nyilvánul. A növényeknél észlelhető életműködések azonban mindig csak az egyed és faj föntartását czélozzák ; tápanyag fölvétele, annak áthasonítása s önmagukhoz hasonló lények létrehozatala képezi a növények összes életfeladatát. Alsóbb rendű növényeknél ezen életműködések végzésére szolgáló külön szervek nincsenek ; azon egy sejt vagy hasonalkotásu sejt-csoport, mely az egész növényt alkotja, teljesíti nemcsak a tápanyag fölvételét és az áthasonítást, hanem az van hivatva az új egyének létrehozására, a szaporodásra is. Nem így van ez a magasabb rendüeknél. Ezeknél a munkafelosztás elvét látjuk érvényesülni; a növények testén mindig találunk több-kevesebb szervet, melyek mindegyike bizonyos életfolyamat teljesítésére van hivatva. Annál tökélyetesebb valamely növény, minél több szervvel rendelkezik, azaz minél inkább vau felosztva a munka az egyes részek közt. Ha a természetben előforduló növények sokaságán végig tekintünk s azokat szerveik számára s fejlettségére nézve öszszehasonlítjuk, akkor azoknak két nagy csoportját különböztethetjük meg, t. i. a telepes (thallophyt) és a száras (pliyllophyt v. cormophyt) növények csoportját, a nélkül azonban, hogy e két csoportot egymástól élesen elkülöníteni tudnók. A Thallophytaknál, hova az alsóbb rendű K^-ptogamok, vagyis a virágtalan növények (Moszatok, Gombák, Zuzmók) Jegyzet. Forrásaim voltak : Sachs. Lehrbuch der Botanik. — Weiss. Allgemeine Botanik I. Band. Anatomie der Pflanzen. — Dr. Chr. Luerssen. Grundzűge der Botanik. — Medîcinisch-Pharmaceutische Botanik. 1*