Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1882

15 raszövet is, de ez ilyenkor mindig csak egy-két rétegű szokott lenni. Alakulása különben rendszerint az alatta lévő sejtekből, azoknak tangentalis irányú oszlása folytán történik. Az oszlás által származott két sejt közöl a belső plasmadús, oszlásra képes marad, s ezen sejtek együttvéve a phellogén réteget vagy paracambiumot képezik, mig a külső elparásodik. Ez a paraképződés kifelé tartó (centrifugai) neme. Előfordul a középpont felé tartó (centripetal) paraképződés is. Ilyenkor a külső sejt tartja meg oszlási képességét. Ezen képződési mód nem tarthat sokáig, mert a képződött pararéteg elzárja a paracamhiumtól a tápanyagot. A paraszövet az edényes Kryptogamoknál csak ritkán fordul elő, s ilyenkor is csekély mennyiségben. így a forró földövi Marattia-féléknél akadunk annak némi nyomára, világosan kifejlődve az Ophioglossum és Isoëtes rhizomájában találjuk. Itt a kéreg külső rétege hoz létre centrifugál irányban hatalmas pararéteget. Az egysziküeknél is nagyon ritka a paraképződés ; de a Kétsziküeknél már, s különösen fáinknál fölötte gyakori. Legnagyobb mértékben történik képeztetése a Paratölgy (Quercus suber) törzsén, honnét az igy létrehozott tetemes vastagságú párát időnként (8—10 év) leválasztják s kereskedésbe hozzák. Ha a paracambium ezen műveletnél meg nem sértetik, akkor működése ezután is oly zavartalanul megy végbe, mint a pararéteg leválasztása előtt. Némely növénynél p. o. a Platánnál, a paraképződés csak egyes elszigetelt helyekre szorítkozik ; a para rétegen kivül eső kéregrészek azután tavaszszal kisebbnagyobb foltok alakjában leválnak. A peridermának képzése dudva-száraknál is előfordul ; csakhogy ezeknél az mindig a szár legalsóbb részleteire szokott szorítkozni. A mohoktól fölfelé minden kifejlett növény szárában fordulnak elő a hosszanti tengelylyel paralell irányban futó s a többi szövetektől többnyire élesen elkülönült szövetrészek is. Ezek az úgynevezett edénynyalábok. Az edénynyalábokat ren-