Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1882

9 hasonló elágazási törvényeknek hódolnak, mint maga a te­nyészkúp. — A monopodialis elágazás is kétféle lehet, t. i. bogas (cymosus) és fürtös (racemosus). A fürtös elágazásnál a főtengely erősebbeu fejlődik, mint az oldalágak ; ezek közöl pedig az elsőrendüek mutatnak erősebb fejlettséget, mint a másodrendűek. — Szép példát szolgáltatnak ezen elágzásra a fenyű-félék, melyeknek koronája a legtöbb esetben épen az említett oknál fogva egy kúp alakját mutatja. A bogas elága­zás ennek épen megfordítottja ; itt ugyanis az oldalágak fej­lődnek erősebbeu, mint a szár közvetetlen folytatását képező tengely. — A bogas elágazásnál is előfordulhat a sympodium, lia t i. a teuyészkúp az oldalágak létrehozása után nem fej­lődik tovább, az oldalágak közól pedig csak egy fejlődik erő­sebben ki, mely azután a szerint, a mint mindig u. a. oldalon történik, vagy fölváltva fordul elő, a forgónak vagy kunkor­nak nevezett monopodialis elágazást alkotja. Nem ritkán oly esettel is találkozunk, hogy a teuyészkúp alatt nem egy, ha­nem két, három, vagy még ennél is több ágdudor lép fel, me­lyek növekedésük alatt a főtengely hosszanti növekedését fö­lülmúlják, létrehozván ily módon az áldicho-, tricho- vagy pulytomiat. — Ezen elágazási mód az, mely p. o. Lychnisnél a dichásiumnak nevezett virágzatot alkotja. A mi most már a kifejlett növényszárak külalakját illeti, erre nézve azt kell mondanunk, hogy legátalánosabban a hen­geres és a szögletes szár van elterjedve; csakhogy ezen szár­alakok ismét mutathatnak többféle változatot az egyes inter­nodiumok viszonylagos hossza- és vastagsága szerint. A szárnak tenyészési helyét illetőleg megkülönböztetünk még földalatti és földfeletti szárakat, is. A földalatti szárak közé a hagymát, gumót, hagymagumót (Colchicum) és tőkét (Rhizómát) számítjuk, a földfeletti szárak nemeit pedig a fa, törzs, cserje, félcserje, pálmatörzs, továbbá a szalma- és a dudvaszár képezik. Ide kell sorolnunk még a virágszárat is, mely azonban már nem rendes, hanem különféleképen átala­kult levélképletekkel van megrakva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom