Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1881

XXXVIII melynek értelmében mi is a legkegyelmesebben határozni fogunk, szivesen beleegyezvén és megengedvén, hogy az ekként megállapítandó határvonal a város és erősség között örökös határul szolgáljon és pedig olyképen, hogy a katonai rendnek semmiféle szín vagy ürügy alatt ne legyen szabad és megengedve ezen határon túl, tehát a város területén, semminemű joghatóságot gyakorolni, következésképen ezen határok között házakat vagy boltokat állítani, zsidókat vagy bármily más vallású iparosokat, szatócsokat és kereskedőket pártul fogni és védelmezni. És épen ezért az a négy házikó, úgymint: a Kezler-, Weidinger- és Szabó-féle és a Löbl Simon zsidóé, a melyek eddig a várkormány hatósága alá tartoztak, ha a városnak említett határvonalába esnek, a mennyiben ez az erősség jogainak sérelme nélkül történhetik, a városhoz és a polgári joghatóság alá tartozzék, különben pedig teljesen leromboltassák és ez esetben a birtokosoknak kárát, mint a kik jóhiszeműleg és a hatóság engedelméből építettek, a város a mi kincstárunk terheltetése nélkül méltányosan pótolja. A sótár telke azonban , mint a mely a mi királyi szolgálatunkra van rendelve, ha mindjárt a város határába esik is, örökös kiváltsággal bírjon; valamint az erősség határai között és magában a várban mind az a joghatóság, a mely felségünket, mint ama föld fejedelmét és földesurát megilleti, sértetlenül és épen maradjon. lö-ször. Ezenkívül megengedjük, hogy e város az évi vásárok tartására ott jelölhessen ki helyet a maga területén, a hol neki tetszik és ezt nagyobb kényelem kedveért megváltoztatni, valamint a vásárok jövedelmeit beszedni hatalmában álljon ; a vásárokat azonban a szabadalom-levélben megállapítandó időről máskorra áttenni semmikép se legyen szabad. 16-szor. A polgári telkeket bíró katonai személyek e telkekre nézve a törvények követelése szerint a polgári joghatóságot elismerni és a reájok eső terheket viselni kötelesek. ~"*17-szer. A levágandó marhák nyelve, a melyet eddig a vár kapitányának szoktak adni a mészárosok, ezentúl a várost