Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1881

XX A midőn gr. Castelli Lipót Sándor lón a vár kapitányává, többé nem folytak ily szeliden a dolgok. — Bár 1728. május 5-én 50 frt ajándékkal kedveskedtek neki, mégis megkövetelte, hogy a földesúri jog elismeréseül a levágott marhák nyelve a várba adassék. — Ugyanő 1730. márczius 2-án egy káplár által hivatta a birót, jegyzőt és két tanácsost. A tanács hoszszas megfontolás után abban állapodott meg, hogy ne a hivottak, hanem Czencz György és Küchl Menyhért tanácsosok, Schmidt Péterrel, a népszószólóval menjenek a vár kapitányához, hogy szándékát megtudják, de követeléseire semminemű választ ne adjanak. — Ezek visszatérvén előadták, hogy a várkapitány azzal fogadta őket, hogy ő a birót, jegyzőt és a hatóság által velők kiküldendő két tanácsost hivatta, várt is reájok két óra hosszáig, — de ha délután három órára sem jönnek el: ám lássák, hogy mit fog velők cselekedni. — E kemény beszéd oka az volt, hogy a megyének előtte való napon tartott közgyűlésén a várkapitány, a várnak idő szerint való kormányzóját állítván Komárom földesurául, a városi jegyző ez ellen ünuepélyesen tiltakozott. — A meghívottak e fenyegetések ellenére sem mentek be a várba, sőt a tanács márczius 6-án kijelentvén, hogy a király ő felségén kivül más földesurat nem ismer, a birót és jegyzőt a város szabadságainak védelmére Pozsonyba küldötte, felhatalmazván őket, hogy ha szükségesnek látják, a királyhoz is fordulhatnak. — A várkapitány azonban márczius 27-én a reggeli órákban katonai karhatalommal Csukás Imre birót és Missics Mihály jegyzőt elfogatta és a legzordonabb börtönbe vettette, — a kérdezősködő tanácstagoknak azt felelte, hogy a braunschweigi herczeg megbízásából cselekedte ezt, mert bár rendén való dolog, hogy ő felségét ismerik el földesuroknak, mindazáltal tudják meg, hogy ő felségének e tekintetben Komáromra nézve a braunschweigi herczeg a képviselője, és hogy a jegyző, a ki mindezen viszálykodások főokozója, még nagyobb büntetést érdemelne. — A tanács erről értesülvén, azon kéréssel küldötte hozzá néhány tagját, hogy az elfogottakat a városi tanács ke-