Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1880

A mit csak kért, mindent megkapott. „Hiába keresnénk még egy második példát a pápaság történetében — úgymond Szalay — hogy valamely fejedelem az egyházi jogok ezen teljességével felruháztatott volna." (Magyarország tört. I. 74.) A mit a külföld tervezett s a mire áhítozott, végre tehát megtörtént. Nemcsak az uralkodó fejedelem Greiza, — irja Fraknói — hanem annak fia István is, kibe az ország reményeinek horgonyát veté, ősei hitét fölváltotta a kereszténységgel. — Megmérhetetlen horderejű esemény volt ez, melynek jótékony kifolyásait, melynek áldásdús következményeit, most 10 század után is szerencsésen élvezzük. — A magyar nemzet kül- vagy beléletének egyetlen ága, egy oldala sem volt, melyre ezen események átalakító befolyást nem gyakoroltak volna. — („A magy. nemzet művelts. állásának vázlata" 391. lap.) Sz. Istvánnak 1000-ik év augusztushó 15-én Esztergomban történt megkoronáztatása, történetünkben uj korszakot alkot ; ettől veszi kezdetét a nemzet kül- és beléletének gyökeres átalakítása. Meg kellett változni az államéletnek, a mennyiben szent István a magyar birodalmat az egyeduralom és a ker. hitvallás igényei szerint alakítá át. Föl kellett bomlani a vezérek korában dívó szövetséges törzsszerkezetnek és a legfőbb tekintélyt és hatalmat gyakorló nemzetgyűlésnek, a miknek helyét maga a monarcha foglalta el, gyakorolván saját nevében a fölségi jogokat. At kellett alakulni az egész kormányzatnak, a menynyiben az országnak nemzetségek szerint való felosztását, az egészen új vármegyei rendszer váltotta föl. — Nem maradhatott régiben a törvényhozás sem, mert a népgyűlések helyébe, a közelmúlt idők — Karok és Rendek — rendszerének csiráit magában hordó európai alakú országgyűlések léptek. — Nem kevésbbéúj alapokra lett fektetve a magán és büntetőjogi állapot, a törvénykezés, hadügy, közgazdászat stb. (Kerékgyártó Magyarország tört. I. 56—66.) — Ide járul, a mit legelőször kellett volna említeni, az új egyház, a mely fundamentumát ké-