Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1880

6 a mely az egyedül és elszigetelten álló magyar elemet az európai keresztény népek érdekközösségéhez fűzte. Sz. István lett az uj vallásnak és uj államrendnek tulaj donképeni megalapítója. Sz. István. Mint fejedelem : 997—1000. — Mint király: 1000—1038. Midőn István atyja helyét elfoglalta, a kereszténységnek még csak árnyéka létezett; ennek megalapítása Istvánnak lett kötelességévé, már azon ünnepélyes Ígéretnél fogva is, a mit házasodása alkalmával tett. Első tette volt azon rendelet, hogy magát mindenki megkereszteltesse és a pogány szertartásokkal felhagyván, keresztény rabszolgáit szabadon bocsássa ; de alig hirdettetett ki a kereszténység felvételéről szóló rendelet, már is lángra gyuladt a már Geiza alatt is nyilatkozott ingerültség. — Érezte István, hogy e lázadás gyors elnyomásától függ, mind a maga megmaradása fejedelmi székén, mind a kereszténység ügye, mit anynyira szivén hordozott. A harc heves volt, a győzelem István részére hajolt. A Koppány felett nyert győzelem után uj rendelet hirdettetett ki, mely szerint bizonyos határidő alatt mindenki megkeresztelkedni köteleztetett, szabadság és birtokvesztés büntetése alatt. — Német és olasz szerzetesek buzgón fáradoztak a térítés munkájával, de kétségkívül legtöbbet tett maga István, a ki telve buzgalommal, apostolává lett népének, mely hogy nagyjainak példája után indulva, az új vallást könynyebben fölvegye, ezeket maga köré gyűjtvén, maga is oktatá a ker. tanokban s ösztönzé azok elfogadására. (Horváth „Magyarország történelme" I. k. 113. lap.) Mivel az oktatás szigorral párosult és az intést néha fenyegetés is követte, István már pár év múlva oly haladásban látta a térítést, hogy az űj egyház rendezéséhez foghatott, a mit bevégezvén, intézkedéseinek megerősítése s a királyi cím és korom »kieszközlése végett, Asztrikot, pannonhegyi bencés apátot, 999-ben II. Szilveszter pápához küldötte.