Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1880

22 rálynak tulajdonítják ; de itt az egyház (ecclesia) nem püspökséget, hanem templomot jelent, mi onnét is kitűnik, mert budai püspökségről szó sem lehet. 6. Az egri. 7. A kalocsai. 8. A bácsi. 9. A csanádi. 10. A váradi, melynek alapítását sokan sz. László királynak tulajdonítják; de már sz. László uralkodása előtt, Salamon király országlása alatt, a cserhalmi csata alkalmával, említés tétetik a váradi püspökről. — Sz. László Váradon csak székesegyházat és társas káptalant alapított. 11. A gyulafehérvári. Ezek a sz. István alapította püspökségnek; ezekhez járul : 12. a zágrábi püspökség, melyet sz. László király alapított. Vannak, a kik a nyitrai püspökséget is sz. István alapításának vallják ; de Kálmán király törvényeiből világosan kitűnik, hogy itt ez időben csak nagyprépostság létezett. Egyes, püspökséggel nem biró nagyobb városokban társas káptalanok alapíttattak. — Ilyenek voltak : a pozsonyi, nyitrai, székesfehérvári és ó-budai társas káptalanok, a melyek már sz. István korában fönállottak. A mi a monostorokat illeti, a sz. Benedek-rend a magyar alkotmányos élettel egykorúnak mondható. — A sz. István által e rend számára alapított monostorok a következők : 1. a pannonhalmi, 2. pécsváradi, 3. zalavári és 4. bakonybéli monostorok. Ezeken kivül a magyar kereszténység első századában élt királyaink által még következő monostorok alapíttattak a sz. Benedek-rendűek számára: a tatai, zobori, sári, tihanyi, mitroviczi, szegszárdi, kolosmonostori, zelizi, garambenedeki, szentjogi és bátaszéki. A sz. Benedek-rend nemcsak a magábaszállást, a csendes szemlélődést és elmélkedést tűzte ki magának célul, hanem az