Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1880

16 nak árát bizonyos mennyiség szerint igazságos mérséklettel határozta meg. — Nem engedte meg, hogy a kereskedők és pénzváltók, kárhozatos uzsora által az egyíigyüektől és parasztoktól túlságos nyereséget gyűjtsenek ; mert ez szokta leginkább a népet a szegénység és inség veszélyébe dönteni ; mindenki tehát szabott ár szerint adott és vett jogsértés és rászedés nélkül. — A vásárokat mind szombatra határozta. A pénzlábat egész életében nem változtatta. Kegyességétől indíttatva a magyaroknak köteles szolgálati terheit megkönynyítette, elengedvén a szokott régi sarczolásokat. — Miért is Magyarország a szomszéd tartományokat mind meghaladta gazdagságban és dicsőségben; akkor a szegények meggazdagodtak és a gazdagok dúslakodtak. Sajnos, hogy e bölcs és gondos király, oly rövid uralkodás után már őseihez költözött. Salamon. 1063 — 1074. Béla nemeslelkü fiainak, Greiza, László és Lambert hercegeknek beleegyezésével, a korona most, a gyermekkorában már megkoronázott Salamon fejére tétetett. Míg a királyi rokonok közt az egyetértés uralkodott, Salamon kormánya dicsőséggel teljes volt ; de a mint az álnok Vid-nek, ezen békés egyetértést megbontani sikerült, nyomban a politikai zavarok is megujultak, anélkül mégis, hogy a lappangó pogányságnak a ker. egyházi viszonyokat fölforgatnia sikerült volna. Mert, hogy a pogányság, titokban még mindig létezett, bizonyítják sz. László királynak az ez ellen későbben hozott szigorú törvénypontjai. Salamon a mogyoródi csatatéren játszotta el koronáját (1074. márczius 14. körül), hol „„a leszálló márciusi nap sugarai nagy vérmezőn törtek meg, hol az ország vitézi rendének nagyobb része hullott el. — A csatatéren lovagló László, látván a megöltek ezreit, minden idegében megrázkódott, könyeket hullatott, megtépte hajait nagy jajgatással, mint az anya fiai halálán."