Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1878

7 felföld, tizenegyed része a szárazulatnak, csak 1260 meter középmagassággal bir és két egyenlőtlen részre oszlik: keleten az iráni, nyugaton a kis-azsiai feltérségre. A két felföldtörzset a Hindu-kuli havasi hegyvidék köti össze, mely mig lánczolatait a felföldtörzsbe öbölszerüleg benyomuló indiai és turáni alföldek közt nyújtja el ') és az ázsiai fel- és alföldek átlóinak átmetszési pontját képezi, a föld legmagasabb pontját és a földségek orografiai központját 2) szemlélteti. A keleti felföldtörzs kiterjedése és központi fekvése a szárazulat belsejében, a felföldet szegélyező hatalmas párkányhegységek, továbbá az ide dűlő lépcsőzetes- és 156 ezer • Mm. kiterjedésben a szibériai és bucharai, chinai, indiai, babyloni és mesopotámi alföldek Ázsiának oly változatosságot és vizgazdagságot kölcsönöznek, minőt az óriási folyamaiban jobbadán egy irányt (keleti) követő Amerika sem képes fölmutatni 3). A felföldtörzsről ugyanis nagy ikerfolyamok ágaznak szét minden irányban, melyek lépcsőzetes földeken át alföldekre lépnek és a közlekedésnek alkalmas utakat nyitnak 4). Mindezt összefoglalva tehát Ázsia itt földrajzilag fölötte érdekes képet tár elénk. Itt a szárazulat közepén látjuk u. i. a földfelület főalakjait, a három földrajzi jelleg ellentéteit föllépni oly közelségben, minő egyebütt sehol sem mutatkozik, egy alaptörzset minden irányban elnyúló hatalmas kiágazásokkal. — Azonfelül Ázsia 2520 Mm. partvonalban igen nevezetes tagozatokat nyújt az Indiai oczeánba, u. m. az arab-, elő- és hátsóindiai félszigeteket, melyek Ázsia testéből vannak kihasítva és a figyelőt Dél-Európa három (a spanyol, olasz és görög-török) félszigeteire emlékeztetik. Európa és Ázsia e két félsziget-csoportja mindkét szárazulatnak a legszebben és legváltozatosabban fölszerelt s leginkább kifejlődött tagjai, továbbá a közlekedés fölötte alkalmas szervei, melyek a 10—40 é. sz. fokok közt elterülve, kelettől nyugatig a föld egyharmadát övezik és csápszeriileg délnek terjeszkednek.

5) Mily kevéssé kegyelte ellenben Afrikát a természet! Határait a szuezi földszoros kivételével, mindenünnen tenger képezi, s jóllehet egy föld- és tengerszoros által két földrészhez közel esik, mégis az óvilág 1) U. o. 228. 1. 2) Reclus-Ule, die Erde I. 44. 3) Ritter, Erdkunde, v. ö. Putz, Charakteristiken zur vergl. Erd. u. Völkerkunde II. 308. 4) Daniel, I. 229. 5) Daniel, I. 225.