Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1878

4 gyelésünk körébe vonni, vagy idegen népfajok közt néhány évig élni, hanem föltétlenül szükséges, hogy a földkerekség különböző vidékeit s főleg az embert a természethez való viszonyaiban ott tanulmányozzuk, hol a művelődés lehetői érintetlenül a még szűzies auya-természet környezetében s behatása alatt él teljesen. De aránylag mily kevés embernek jut osztályrészül a kedvező helyzet, hogy a szellemi rátermettségen kivül birtokában legyen azon eszközöknek is, melyek a földkerekség különböző vidékeinek önészlelet utján való megismerésére képesítenek ! Annyival inkább is üdvözlendők tehát és becsesek századunk nagy búvárainak — egy Humboldt, Ritter, Klaproth, Remusat, Reclus és mások — földrajzi közleményei, korszakalkotó müveik, melyekben fölötte sok értékes adat és anyag van fölhalmozva, s mig ezek segélyével egyrészt földrajzi ismeretünk köre tágul, másrészt az észnek is tág mező kinálkozik egybevetésekre. A legtágabb értelemben vett földrajz nemcsak a földfelületet veszi szemügyre államok szerinti és politikailag határolt részekre való beosztásában, jelzi ezek alkotmányát és intézményeit, érinti városait és nevezetesebb helyeit, — hanem kiterjeszkedik a föld alkatának, felületének* az emelkedések- és mélyedéseknek, az éghajlatoknak, a talaj természetének stb. ismeretére is. Megismerteti velünk ez által a természet-tünemények hatalmas befolyását az összes szerves életre, sőt forrása lesz a történelmi kutatásnak, s olykor, ha valamely történelmi tény első indító okairól rég letiint időkből nem hangzik felénk semmi emlék, nem szól semmi okmány, ez maga is derít fényt kételyeinkre, nyújt eléggé megnyugtató magyarázatot. Mert a szakadatlanul működő törvényeknek, melyek az anyagi és szellemi erők összes működése fölött örökre megujuló, csak koronkint kiszélesbült vagy szűkebbre szorult körökben uralkodnak *), az emberiség is alá van rendelve ; Isten eszméi azok, melyeket ő, az Öröklétű, a teremtés nagy országában láthatólag és tettleg föltüntetett. E törvények megismerése a földrajz és világtörténelem közt fenforgó benső vonatkozások lényegébe többé-kevésbbé mélyebb behatolást föltételez. Csak főbb vonásokban czélja e szerény soroknak 2) a benső vonatkozások rövid körrajzát adni s kiemelni az emberiség életében néhány jelentős vonást, melyekre a földrajz segélyével derül tisztább fény. 1) Humboldt, Kosmos I. 32. 2) Richter „Über das geographische Moment bei dem historischen Studium" nyomán.