Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1878

16 A népek érintkezése- és elvegy ülésére az ókorban földrajzi fekvésénél fogva legnagyobb befolyással volt Nyugat-Ázsia. Nyugat-Ázsia a keletihez hasonlóan sziutén bir bensejében hegyektől körülzárt felföldet, ez azonban domborzati viszonyainál fogva nemcsak megközelíthetőbb, hanem egyéb tekintetekből is lényegesen különbözik Kelet-Ázsiától x). Mert mig utóbbi távol fekszik minden tengertől, addig a nyugat-ázsiai felföldet — a Kaukáz-hegyvidékkel, az örmény felsíkkal, a kis-ázsiai félszigettel, a syr partvonallal és az arabiai Nedscheddel — öt tengerrész mossa, melyek más népekkel való érintkezésre ugyanannyi kapukat tárnak u. m. délen a Perzsa-öböl, mely India vidékeiből a babyloniai és assyr néptörzsek területére vezet; dél-nyugaton az Arab-öböl, mely a régi Ophirból a fenicziek, hellenek és egyptomiak lakhelyeire tárt utat ; nyugaton a Syr-Ciliciai- és Aegei-tenger, mely Nyugat-Ázsiát Göröghonnal, Egvptom- és Karthágóval tartotta összeköttetésben; északon a Fekete-tenger, honnét a kimmerek és kolchisiak az Iszter torkolataihoz jutottak, végre Kelet- és Nyugat-Ázsia kölcsönös természeti egymásrahatásában az annyira jelentős Kaspitenger. — Azonfelül éghajlata sem mutat oly éles ellentéteket, mint Kelet-Ázsiáé. Felföldje Európa és Ázsia központi tengelyétől délre fekszik, birja tehát a természettől jobban kegyelt délnek előnyeit. Kevésbbé száraz és termékenyebb 3). — Az éghajlatok és termények mennyi árnyalata, a természeti erőknek mily telje, gazdagsága működik össze az ázsiai szárazulat változatos tér viszonyain! A népek kölcsönös közeledése- és elvegyülésének, szétválása- és leigáztatásának mennyi oka foly itt össze! Egyetlen földrész sem tár elénk az emberiség történelmi fejlődésére oly mélyen beható jelenetet. Azért is kell itt lennie a népek régi központjának, hol ama szabályos, testben és tagokban arányos alakot és fehér szint találjuk, melyet az ősembertörzs kifejezésében megőrzött és Blumenbach központinak nevezett el. Az emberi nem osztályozását illetőleg különböző szempontok szolgáltattak kiindulási pontot. Blumenbachig (1752 — 1740) az emberfajok közti eltérést a bőr és haj színében 4) keresték. Blumenbach és Camper óta azonban a fajok jellegzésénél lényeges szerep jutott az agynak, a ko1) Guyot, Grundzüge d. vergl. physik. Erdkunde. V. ü. Pütz i. ni. II. 446. 2) U. o"' 3) U. o. 4) Erdmann, Psychologische Briefe II.