Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1878

14 gerektől mosott alföldekre lejt, melyek fölötte változatos alakban és egyenlőtlen éghajlat alatt a közös belsőt körülveszik. E fekvés tette lehetővé a nagy vízrendszerek kifejlődését, melyeknek lépcsőzetes-földjei, miután kifejlődésökre kedvező tér kinálkozék, az alföldekre alkalmas átmenetet képezhetének. S ha végig tekintünk Ázsiának sajátosan eloszlott és jellemző fekvésű alföldjein, melyek természetileg elkülönzött és egymástól egészen eltérő alakú és fekvésű téreket foglalnak el, legott fölismerjük, hogy ezek egymással semmi összeköttetésben sem állanak, hanem mindegyik más földrajzi jelleg közé ékelt, oly változatos és sajátos alakú hogy félreismerhetlen a befolyás, melyet a tisztán földrajzi viszonyok az oda húzódó népek fizikai és részben szellemi életének átalakulására hathatósan gyakoroltak; és meggyőződünk arról is, hogy az e földrészen létesült nagykiterjedésű birodalmak, melyek székvárosaikkal egyetemben a folyók alsó folyása mentében elnyúló alföldeken nyertek első telepet és további fejlődésre alkalmas tért, néprajzi és történelmi mozzanataikban sem maradhatának érintetlenül a tér- és földrajzi viszonyoktól 2). Az alföldek nagy jelentőségűek az emberiség történelmében. Ezeken települt le mindenkor legszívesebben az ember, itt épité első falvait, városait és templomait 3) ; s mivel kibontakozásra alkalmas tér, könnyű közlekedési utak kinálkozának, azért az emberi tevékenység főhelyei és a haladó műveltség kiváló telepei valának mindenha 4). Ázsia felületén hat ily nevezetes alföld terül el. Északon a szibériai, keleten a chinai és hátsó-indiai, délen a hindostani, nyugat felé a syr-arab és bucharai alföldek. Párhuzamítsuk az Uraitól az Ochotzki-öbölig elnyúló és észak felé törő óriási folyamoktól öntözött szibériai alföldet, mely sarki fekvésénél fogva inkább Észak-Amerika, mint Ázsia egyéb részeinek természetével rokon, s melynek északi felén a talaj nagyrészt mocsáros és sivatag, egyedül déli szegélyein művelhető, és mint Amerikánál is ujabb föld csak az orosz hódítás óta birja gyér népességét 5), — a hindostani alfölddel, mely a forró 1) Ritter, Erdkunde. V. ö. Pütz, Die Tiefländer Asiens II. 310. 2) U. o. 3) Körner, die Erde I. 205. 4) Reclus-Ule i. m. I. 58. 6) Ritter, Erdkunde, v. ö. Pütz i. in. II. 311.