Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1878

9 Az egyhangúság bizonyos neme uralkodik Amerika térviszonyain is. Domborzati viszonyait tekintve nyugati oldalán legdélibb csúcsától a Jegestengerig a délkörök irányában az Andes-Cordillerák bérczlánczolatai emelkednek — Ázsia kúpjaira emlékeztető magaslatokkal. A fold leghosszabb hegylánczolatát képezik

1) ugyan, felsikképződményei azonban és magasan elnyúló hosszvölgyei alárendelt jelentőségűek. Az egész hegyláncz u. i. nyugatra a Csendes-oczean felé hirtelen s többnyire minden fokozatos előhegyek és felsikok nélkül ereszkedik alá, keletre pedig, mely része tengersík és messze terűletekre nyúló lapályföld, lassan és sok fokozattal és magas völgyekkel lejtősödik 2). Csak messze északon a Sziklakegyek (Stony-Mounts) párhuzamos lánczolatain belül emelkednek nagy felsíkhátak, már jobban közeledvén Ázsia tágas feltérségeinek természetéhez, melylyel Amerika valaha összefüggött, mit az alig 6 Mm. Behring-szoros és az Aleuti sziget-lánczolat is igazol. — Folyamrendszereinek fejlődését domborzati viszonyai föltételezik. Amerikában u. i. a felföldeket nem közvetítik az alföldekkel lépcsőzetes földek 3), azért nyugat felé apró parti folyók és hegyi zuhanók rohannak le a Csendestengerbe, roppant nagy folyórendszerei pedig egyszabásúlag majdnem mind keletnek ömlenek. Hiányzik tehát e nagy földrészen is a függélyes és vízszintes tagoltság között azon részarányosság, melylyel a természeti alakokban és földjellegekben annyira gazdag Ázsia kiválókép bővelkedik

4). Az ausztraliai szárazföld, mely fekvésénél fogva minden másföldségtől félre esik, ugy külső szabásának szegényes tagozatára, mint belső területeinek egyhangúságára nézve Afrikához hasonlít

5). Belsejére átokként nehezül két nagy csapás: vízhiány és roppant szárazság; változatosabb fejlődés és magasabb élettevékenység azért folyton csak a partvidékekre szorítkozhatott. Európa, mely lakóinak magas fokú műveltségénél fogva ma a földkerekség legnevezetesebb részét képezi, első tekintetre nagy félszigetként tlinik föl, s mint ilyen az ötször nagyobb Ázsia földrajzi függeléke- és északnyugati ágaként tekinthető. A geologia azonban kétségen kivül 1) Hunfalvy, Földrajz, IV. 115. 2) U. a. IV. 116. 3) Andree, Nord-Amerika. V. ö. Pütz i. m. II. 599. 4) V. ö. Dániel i. m. I. 571—591. 5) Hunfalvy i. m. IV. 7.