Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1876

16 álló épületeket és fákat eldönti; vagy a mélyedéseket betöltve az utasokat veszélyezteti, kik nem ritkán a hó alá csúszva, menthetlenül elvesznek ; vagy végre ha a tűlevelű fák ágait túlterheli, s azokat sulyáuál fogva letördeli. A jégeső. Végre a legveszedelmesebb lecsapódási alakzat a jégeső, mely tudvalevőleg iszonyú károkat s rombolásokat okoz, valahol csak föllép. Ez is, mint a többi fönt a légben lesz, s duló erejét a föld terményein fejti ki. Keletkezési módját különböző módon törekedtek megfejteni. Igy : Volta Sándor (páduai tanár 1792) ugy vélekedett, hogy a magasan lebegő felhő felső része a hő napsugarak hatása alatt rendkivül gyors párolgásba jő, mi a felhő többi részében oly jelentékeny lehűlést okoz, hogy a vízcseppek jéggé fagynak, s ugyanekkor nemleges villanyossággal telnek meg; míg a felhőnek elpárolgott része tevőleges villanyosságot nyervén, a felsőbb hidegebb légrétegbe emelkedik, hol ismét felhővé sűrűsödik. Az egymás fölött álló s különnemű villanyossággal telt felhők közt a jégtekecsek a villamos vonzás és taszítás következtében ide-oda ugrálnak — mi az észlelt zörgést idézi elő — s végre saját súlyoknál fogva leesnek. Ez elméletet fölötte gyöngíti, sőt teljesen megsemmisíti az, hogy a jégesés nemcsak nappal, hanem éjjel is — tehát napsugarak nélkül is — képződhetik. Kánitz 70 ily esetet sorol föl helyes idő-megnevezéssel. Szebb egy másik elmélet, mely kevéssel ezelőtt föntartotta magát, s melyet Vogal és jSTöllner (1849) állítottak föl; — kik ugyanis azt tapasztalták : hogy valamint Wollastou nyomán a vizet le lehet hűteni kellő vigyázat mellett a fagyponton alul, a nélkül,, hogy megmerevüljön; ugy a vízpárák is óvatossággal meghüthetők zérus fok alá halmaz-állapotuk megtartása mellett. Mit csak is ugy érünk el, ha a hütendő tárgyak teljes mozdulatlanság- s nyugalomban vannak, mert mihelyt a legcsekélyebb zavar közbe jő, rögtön jéggé változnak. Vogel tehát és ISollner ennek nyomán fölvesznek két légréteget, melyek közül az alsó ismeretlen ok miatt reudkivülileg meghűl a fagyponton alól, mig a felső réteg vizpárái a hidegebb légroham által darává fagynak, s az alsóbb légrétegbe hullván, a megmerevüléshez szükséges kellő mozgást idézik elő s hirtelen jégburokkal vétetnek körül, mely jégtekecsek esés közben — ép ugy mint az esőcseppek — növekednek is. Eme nézet szerint, mint látjuk, a jégeső képződése már nincs időhöz