Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1859

12 százezer forintnál többre tétetik! Ma is nagy, tekintve pedig azon idők viszonyait, valóban hatalmas összeg. A régi vár minden épülete kőhalommá változott, külfalai állottak, de azon része, mely a Vág és Duna összefolyására nyúlik ki, — s hegyes szögöt képez — elszakadván, vagy három lábnyi mélységre sülyedett; e keletkezett résen lángok, majd kénnel vegyes homok s víztömeg csapott föl, hogy néhány perc alatt a várt környező árkok négy láb magasra vízzel teltek meg! Az egyiptomi csapásokkal e rokon tünemény, melyre megrendült maga a természet, vájjon a félénk emberi keblet nem inditá-e meg? igenis, olvassuk: régi ellenségek szívélyes kézszorítás között kerestek enyhülést a közös veszélyben; a régi bűnöst töredelmes vezeklövé, a szeretetlen embergyűlölőt melegkeblü szeretővé, a hitetlent vallásossá, buzgó hívővé változtatta az istentagadót! igenis, a látogatás e nehéz napjai a felhők fölött megszólamló istenitélet jeléül vétettek! A két hétig tartott, s később is megujult ez évi földrengés gyászos emléke minden keresztény felekezetnél sz. Péter és Pál utáni vasárnapon őseink fogadalmához méltó buzgósággal manapig megünnepeltetik. De hogy tovább fűzzük — még pedig Programmunk szült határa miatt — kizárólag városunkra szoritkozólag e rengések koronkinti megmegujulását: 1764-ben januártól szeptemberig minden hónapban kisebb nagyobb mérvben nyugtalanitá ismét a mult évi jelenetek által még mindig rémülésben tartott szegény lakosokat. A következő 65-iki év téli szakában oly sürüen jelentkezett, hogy most maga a városi tanács a helytartósághoz tett jelentésében azon keserű meggyőződését nem titkolhatta, miszerint Komárom — e szerencsétlenségek gyakori megújulásából következtetve — végkép el fog sülyedni. Szóbeli vigasz s némi anyagi segélyzés jutott feleletül. A természet eme földrázó ereje végre megfogyni, annak hatalmas örök Ura pedig népünk szenvedéseit megelégleni látszott. Négy éven át pihent az anyaföld, s a béke angyala lebegett ismét e sokat rettegett városi nép fölött! A következő évtized négy első éveiben gyengén bár, de ismét ingott a föld. Itt olvasván január s junius hónapokat, hozzávetvén ama nagy földrengést, mely szintén juniusra esett, ismét 1781-ben junius 26-ikit, s 1850-től vagy hétszer ugyanazon hónapokban ön tapasztaltam földrengésekre visszagondolván, akaratlanul is azon gyanú — csakugyan mi is lehetne más — ébred föl elmémben: hogy városunkra nézve ama neveztem két hónap földrengéstöli aggodalmainkat főleg fokozhatja! Azonban, hogy némileg