Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1858

5 dergésben töltött férgek számtalan nemeit a mindinkább éltető napsugarak által egymásután megeleveniilni s elöbuvni látjuk, s pusztíttatni a megéhezett s kérlelhetlen szárnyas ellenségtől. Mily károkat tesznek gyümölcsös kerteink s zöld vetéseinken a tollas seregtől megtámadott férgek, igenis jól tudjuk, kik virágok ezreivel behintett fáinkat alig szemlélgettük édes élvezettel, már is a kelletinél korábban lehulló szirmok közt rejtőzött s már gyümölcs alakú magzatot elsárgulni s leperegni látjuk, inert a virágzáskor lerakott petékből eleveniilt férgek hatolnak kifelé, átszúrván a gyenge gyümölcsboritékot, s szép reményeinket szoros értelemben annyiszor földre terítik le. Kérdem gyümölcsöseinknek ezen, minden törekvéseinket kijátszó elleneit—mert pusztító madarak s rósz lelkű tolvajok ellen inkább megvédhetjük—nem a természet segíti-e főleg korlátozni? Szűnni nem tudó étvágygyal áldván meg kertünk tollas népét, melyet enyhíteni a csevegő sereg majdnem kizárólag ez alsóbb rendű állatkákkal szokott; s vagy ezért e rovar s gyümölcsférgek pusztító elleneit ha közvetlen nem is, közvetve hasznosaknak lenni ki fogná tagadni? Bizonyosan e szembeötlő nyeremény bírta magas Kormányunkat azon rendelet kibocsátására, melynek folytán a madarakat fészkeik, tojásaik s fiaik elrablása által pusztítani tiltja. Kevesbíteni az éneklő madarak számát vagy azért sem kellene, mert kellemes hangicsálásukkal nem egy kies tájat tesznek kedvesebbé, nem egy baj s gond gyötrötte lelket ébresztenek derültebb perczekre. Gébics (Lanius), fülemile (Sylvia luscinia) s hason féregevö tollasok fészkeit szétdúlni vagy kedves hangjukért szobákban tartani vajha pénzbeli büntetéssel járna! Hollandiában 100 arany büntetés alatt van megtiltva a fülemilét megfogni, vagy tojásait elszedni. Nálunk is a város egykor dobszóval hirdette a madárpusztitás tilalmát, de ma mégis nem egy gazda panaszkodik, hogy kertjében az évről évre megjött kedves kis csalogányt az idén nem hallja; igen, mert pár garasért kínálgatták elorzott s lel ritkán nevelhető apró magzatait, melyek mily pusztítást teendettek a fennleirt kártékony férgek közt, mutatja ama zárva tartott, mely éven át 20—25 itcze hangyatojást emészt fel nyalánkság gyanánt a rendes ökörszívvel vegyes sárgarépa- s zsemlekeverékből készült eledele mellett; mily hatalmas pusztítást tehet egy ily kis madárpár, midőn három, négy, sokszor több éhes magzatait szinte ezen ellenséges férgekkel táplálja?! Sármány (Emberiza), vörösbegy (Sylvia rubecula) naponkint még többet fölemészt; melyek tehát nem is kellemes hangjukért, hanem a bölcs Alkotótól is azon általuk elérni czélzott ha-