Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1856

7 háttérbe nem szorítható gyengéd figyelme; ez soha el nem évülhet, soha fölöslegessé nem válhatik. Hisz ha nem lettél is oly boldoggá, milyenné lenni kívántál, mégsem lettél oly szerencsétlenné, milyenné lehettél volna; azért helyesen mondja Plutarch ide vonatkozólag a nevelésről: „Ut agricolae vallos apponunt arbusculis , quo recte crescant: ita qui instituit, addit monita et praecepta ingeniis salnbria , ne devaricent in vitia.

u Mi illeti az előadandó tudományok különféle ágait, ezeketminden időben egyenlő munkaszeretettel karoljátok föl, általános s a mennyire csak lehetséges, alapos ismeret igényeltetik manapon minden tanuló ifjútól: mindenki tehát szív és lélekkel legyen az, a mi; mert csak igy érhető el a pályacél, mely elétek tüzetett ki. A tudományosság fogalma föltételezi, miszerint az azt sajátjává tenni akaró annak minden ágában kellő jártasságot szerezzen; mert pályavégzettsége után, lehet, hogy különösen épen ez, vagy amaz ág szabatik ki a gondviseléstől mivelése tárgyául. Jókor terjedjen ki tehát mindenre figyelmetek, hogy már az elemek és alapelvek — mik nélkül nincs alapos ismeret — eleve szivetek mélyéig hassanak, s egykönnyen meg nem ingatható gyökeret verhessenek tudományok után sóvárgó ifjú kebletekbe; ugyanis rólatok mondja Seneca: „Altius praecepta descendunt, quae teneris imprimuntur aetatibus." Minden körülmények között hasznos, sőt szükséges minden tantárgy, egyik tanulmány a másikat kölcsönösen megvilágítja, mindannyi az elmét földeríti. Mellőzhetlen föltétele e kívánatos eredménynek a szorgalommal párosult tanulmányozás, ezt pedig örömmel cselekszi minden jóra törekvő, s saját szerencséjét szivén hordozó ifjú. Ugyanis a tantárgyak kor- és célszerűsége elvitázhatlan, idő, erő és fáradság, mely erre fordittatik kamatozni fog, kivált ha idővel a tudományok tündöklő sugárit szétlövelitek mások megvilágosítására , mi mindenkinek szoros kötelessége s egyszersmind természetünkkel együvé nőtt emberi mivoltunk szép tulajdona; mert: „Non facile est invenire aliquem, qui quod sciat, non tradat alteri.

u Mit egyedül a jóra kívánok kiterjeszteni, annálinkább, mivel, mint Erasmus Rotterodamus mondja: „Cum ad omnia advolent apes, tamen nullis nocent floribus: ita virtus et litterae quum ab aliis sumuntur, nihilo deterior fit is , qui communicavit." Különben, ha voltak az őskornak nagy emberei, miért ne lehetnének az újnak is?! Nagy Sándor Dárius seregén nagy csapást ejtvén , ennek tábori készlete birtokába került, a zsákmány között ta-