Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1855

teni: igy 1783-ban a már fennérintett nagyszerű földrengés Messina különösen azon részét dulá hajmeresztőleg szét, mely a tenger által hordott áradmányra volt vala épitve; a határos gránittartalmú tömegen elterült városrészt sem igen kímélte a plutoni erő, de ez mégsem romboltatott ugy szét, mint amazt látandjuk. Sértetlen házakat e részben is hasztalan keresünk, beszakadozvák mindenütt a tetők, csak egy ép ablaklemez nem vala látható, megrepedezvék a legerősebb falak, de mégis állottak, mig amott nehéz, sőt lehetetlen volt megkülönböztetni: egyszerű gunyhóknak, vagy dús palotáknak lépdel-e romjain a részvét-okozta keserű könyeket szemeiből törülgető vándor?! Lissabon megrázatásánál 1755. nov. 1-én szinte a mondott körülmény merült fel. A nevezett város nyugoti része tömött basaltföldrétegen fekszik; ugyanezen városrész — tovább menve — puhább,- mészkőtartalmu alapon nyúlik el; de a legnagyobb még hátralevő része agyag, márga és áradmányszerű földtömegen nyugszik. Az érintett Földrengés következtében okozott pusztulás mérsékeltebb vala a szilárd tömegen, jelentékenyebb a mésztartalmú alapra épített házakon, de legborzasztóbban a harmadlagi alapon emelt épületeken vala szembeötlő. ÍIol végződött vala ama különböző földtömeg határa? a porrá lelt, rombadült, vagy csak a megsérült házaknak falai elég világosan jelölék mindenütt. így a közelfekvő helységekben is a mely épületek basaltra épitvék, kevesebb sérülést szenvedtek; ellenben homok, agyag s hason tartalmú fotóanyagon nyugvók mind semmivé lettek. Csudálatos, hogy a gyakoribb földrengéseknek kitett Olasz-, Portugál-, Göröghon s DélAmerika lakói, bár oly igen tudják, mikint nincs e vész jelentkezésekor sürgősebb teendő, mint azonnal elhagyni minden épületet s ezek környékeit, — de nem, hogy ismét templomok boltozatai alá menekülni akarván — itt találják gyász temetőjüket; s íme mégis Messina, Lissabon, Lima, Riobamba megrémült lakói tömegesen tódulnak a nevezett szent hajlékok alá, hol is 40—igenis 60 ezerre teszik a leomlott boltozatok alatt elveszeltek számát! Emberi kéz rakta építmények biztos menedéket nem nyújthatnak sehol, azért épületek, bár várerősségü falaiban bizni: kába balgatagság; de talán sejdítem a természet örök Urának imádására emelt hajlékokba történt ama menekülés okát; veszélyben fokozott hit szent érzetének volt az sugallata; hajoljunk meg inkább az érzület előtt, türelmes olvasóm, s ne fűzzük „a tudás" említése után okoskodásunkat, kik szinte jól tudjuk, mint tompul s tűnik el a halálthordó veszély nehéz perceiben sokszor maga a legkitűnőbb leleményes elme! A földrengéseknek fűggirányos neme szokott leggyakoribb lenni, de legrombolóbbnak a hullámzó nemű tartatik, mely nem más, mint bizonyos határig emelkedése és ismét mélyedése a föld tömegének, mikint ezt a hullámzó viz felszínén láthatjuk; hol azonban különböző földrétegek határolják egymást , másnemű tömegbe menvén át, az emiitett hullámszerű mozgás függélyes vagy keringŐ-nemüre változik. Messinát és Lissabont említem, hol két különnemű földrétegen nyúló széles útnak fele felemeltetvén, meg is maradt emelt uj helyzetében, elválván a másik, szinte elsőben fölemelt, de hirtelen ismét visszaesett felétől. Egy épületnek felmagasodott földszinti előrésze a visszaesett utórésznek első emeletével párhuzamos vonalban maradt fen. Ismét egy gömbölyű tizenegy láb széles falakból álló erős torony tetőtől talpig ugy elvált egymástól, hogy fele vagy 15 lábbal magasabban függött a mellette mélyedő másik toronyrésznél. Mikint bekövetkezésének, ugy a földrengés tartósságának is nehéz meghatározni idejét: vannak helyek, hol a föld eme megrendülése gyakori annyira, hogy azt folytonosnak mondhatnók: vannak, hol fél, hol egész éven át nyugtalanítja e vésztrejtö erő földgömbünk valóban mostoha gyermekit; de legtöbb az oly vidék, hol egy hét-, nap- vagy csak órahosszat — néha meg-megszünve — jelentkezik, s ekkor 4—5 másodpercnyi tartósnak mondható, miről Rév-Komárom földrengésekről is elhirült városa oly sok szomorú tanúságot tehet! Bizonytalanok állításaink tartósságáról a föld-