Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1854

I. Történeti jellemrajz Nagy Károly életéből. Ha a hős, ki vitéz hadsereg élén hazáját a vad ellenség okozta veszélytől megmenti, vagy népe hatalmát messze határokra terjesztvén, annak dicsőségét és anyagi jóllétét eszközli, a hálás utókor méltó bámulatát kiérdemli: mennyivel inkább dicsőítendő azon férfiú, ki nem csak számtalan diadalbabért fűzött halántékaira, és a legkitűnőbb bajnokok sorában méltó helyet foglal: hanem óriási szellemének lángerejével áttörvén a szellemi sötétség ködfátyolán, korának mintegy előképül szolgál, roppant biro­dalmában a szellemi miveltség hajnalát előidézi, annak minden ágát hőn felkarolja, nagylelkűen pártolja, és századokra megalapítja? — Illy férfiú vala Nagy Károly a frankok királya, és a nyugoti csá­szárság visszaállitója, ki mint roppant világbirodalomnak alapitója, az előtte és utána lefolyt korszakok hosszú éjében mint egyetlen ragyogó csillag tűnik fel a történész szemében; kinek uralmával áldozik le végképen az őskor napja, mert általa tünedeznek fel a középkor hajnalának első fénysugarai. Nem szándékom itt Nagy Károly nagyszerű hadmeneteit, mellyek életének nagyobb részét igénybe vették, felsorolni. Csak szabadjon megjegyeznem, miszerint hadjáratai nem, mint némellyek ál­lítják, a nagyravágyás és a hatalomterjesztés, hanem bizonyos kitűzött politikai, vagy vallási eszmének kifolyásai. — Valljon tisztán lebegett-e ezen eszme N. Károly szeme előtt; valljon inkább a körülmé­nyek, vagy valamelly fensőbb ösztön, mellyel nagy férfiak koruk szükségeit mintegy érzik, birta-e őt arra, nehéz meghatározni. Azonban azon 54 hadmenet, mellyeket 769. évtől 813-ig tett, elegendőké­pen mutatja igyekezetét: egy részről a régi római birodalom népeit erős egészszé ösz­szeforr asz tani, hogy az által őket mind a délről fenyegetődző arabok hatalma, mind a keletet nyug­talanító pogány germán néptörzsek rohamai ellen biztosítsa; más részről a keresztény vallás csiráit a szomszéd vad pogány népek dulásaitól oltalmazni. E sorok feladata Nagy Károlyt mint bölcs kormányzót, mint a tudományok és művészetek hő pártolóját, mint a földmivelés, kereskedelem és ipar lelkes előmozdítóját az olvasó elé állítani, hogy kitűnjék, miszerint nevét nem annyira győzelmei és hódításai, nem a fején ragyogó ko­ronák dicsőitették, hanem azt leginkább azon nemes igyekezete, mellyel népeinek erkölcsi, szellemi és anyagi műveltségét és ez által jóllétét, boldogságát előmozdítani iparkodott, tette az utókor előtt nagygyá és halhatatlanná. — Mielőtt azonban e három szempontból Nagy Károly kormánylatát méltányolnék, lássuk, meny­nyire terjedt birodalma, és melly népekre terjeszté ki atyai gondoskodását ? — Nagy Károly birodalmát nyugoton az atlanti tenger: éjszak-nyugoton a calaisi csatorna és az éjszaki tenger mosta. Éjszakra Eider folyó; keletre az Elba és a herkyniai erdőnek azon része, melly most Cseherdőnek neveztetik; a legtá­volabbi keleten pedig a Tisza volt véghatára. Délkeleten határát képezé a Száva, és ugyanezen irányban 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom