Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1850
4 románok, vagy politikai szőrszálhasogatásokat fejtegető iratok helyett, gyermeknevelésről irt könyveket fogjanak kezükbe, 's a' nevelési eszközök' alkalmazásáról tanácskozzanak 's tisztába jöni igyekezzenek. Mire nézve túlság volna a' szülőktől követelni, hogy saját nézete egyik félnek se legyen. — Csak ellenirányban ne működjenek, és a' jó eredmény' sükerét nem fogják veszélyeztetni. — Tartsa meg a' férfi, ha ugy tetszik, komoly, szilárd és szigorú jellemét; a' nő, ha nem tehet róla, változékony, érzelgő, engedékeny természetét; csak egymásnak gátot ne gördítsenek útba. Ki tudja, ha a' házastársak közt a' családos élet' kelleme nem épen ezen jeliemi vegyületen alapszik-e? A' kölcsönös tekintélyben-állás megelégedéssel jár; de unalommal 's önkénytes uralgással fenyegeti a' házi békét azon fél' elbizottsága, melly végtére élesb belátása 's finomabb tapintatával árnyat vett a' másikra. — Azonban, ha az atya' bokros foglalatosságai, vagy épen szellemi tchetlensége miatt helyt állni képes nem volna, miért nem vehetné ott át a' ház' kormányát 's a' gyermek-nevelési felügyeletet a' család' anya? — 's csak azon esetre, ha ezen részről is a' föntebb érintett akadályoknak helye volna, vagy szerfölötti engedékenysége miatt gyermek-elkényeztetéstől tartani lehetne, nincs egyéb hátra, mint, vagy nevelési tulajdonokkal biró egyént fogadni a' házhoz 's abban megbízni; vagy a'gyermekeket jó liirü, müveit családhoz adni, melly szülői kötelességeket magára vállalni 's teljesíteni kész és képes is. Ezen észrevételt még több olly szülőknek is kellene tekintetbe venniek, kiket a' sors minden javaival megáldott, kik rendesen reá érnek mindenre, sőt hiúságokra, hivalkodásra is, csak arra nem, hogy gyermekeikkel foglalatoskodjanak; kik nem fukarkodnak semmiben, nem kiméinek semmit, kivévén az időt, inellyet gyermekeikkeli társalkodásra kellene szánniok. —• Vannak, kivált a' városiak közt, nem csekély számmal ollyan szülök is, kik napi munkájukon keresztülesvén, holmi estvélyek után sovárognak 's rendesen alkonyat tájban időtöltés végett oda hagyják házukat, mialatt a'gyermekek odahaza a* többnyire könnyelmű 's gondatlan cselédekre bizatvák, kiktől ritkán látnak, vagy hallanak valami jót. Egy jó házi asszony, nem tudom, hol lelhetne kellemesb estvélyt, hol ártatlanabb időtöltést, mint édes övéi között, kik nem hizelgésből, hanem tiszta szeretetből nyájaskodnak vele, mig ölében el nem szenderegnek. —• Mindazáltal koránsem jut eszünkbe a' szülőktől megtagadni minden mulatságot, minden szórakodást. — Mindent annak idején, okkal, móddal. — Csak arra figyelmeztetjük még a' súlyos gondoktól terhelt családatyát, hogy ártatlan gyermekének zsibongása, sőt nesze is ne gerjessze haragra, ne mérges kifakadásokra, melylyek következtében gyermekei megszűnnek ugyan háborgatni öt, de szeretni is. — A' szülöktöli félelem pedig többnyire alattomosságra vezeti a' gyermeket. Könnyen csintalanságra vetemednek elszigetelt körükben, 's ugy szólván, elvadulnak; 's ha a' dolog vallatásra kerül, a'bizodalmatlanság és félelem hazugságot csikar ki belőlök őszinteség helyett, melly nélkül semmi remény üdvös eredményre sem a' házi, sem a' köznevelésben. Kit az Isten gyermekekkel áldott meg, azokkal, sőt azoknak kell élnie. — Öregbedtek örömei, de megszaporodtak gondjai is. Természet rendje szerint, ha szükség, életét is föl kell áldoznia gyermekeiért; de itt csak egy csekélyebb áldozatot akarok érinteni még. — Némelly szülök takarékosság ürügye alatt kincseket halmoznak össze, de szorosan véve, csak fösvénységüknek tömjéneznek. Ezektől a' gyermeknevelés egy kis áldozatot kiván, kedvencz eszméjüknek fölajánlatát. — Szerintük: a' legkisebb költséggel járó nevelés a' Iegczélszerübb; a' mellékes rendkívüli tantárgyak mindannyi a' milly drága, olly fölösleges fényczikkek; például: szép, Yagy gyorsírás, rajzolás, táncz, zene, testgyakorlat, úszás, vívás, idegen nyelvek polgárfiura nézve, mint mondják, nem csak túlságos, sőt káros hiúságok ? — Elveik szerint a' segédkönyvek is csak olly iskolai bútorok, mint lakó teremekben a' pamlagok, mellyek' hiányában karszéken is ülhet az ember. — Csak hogy a' dús szülők' szegény gyermeke ezek nélkül ott akad főn, hol mások akadály nélkül vigan előre haladnak; néha csakugyan elszégyenkedik szegényebb diák-társához folyamodni, de végtére is elkedvetlenedik. — Ezen imigyen eszmélkedő, 's magzatjukat aranyba burkolni akaró szülök aligha olvasták valaha sz. Máté evang. 6-ik részét. — Örök emlékül csak a' lélek' és sziv' tökélyesitésére fordított kincs marad biztosítva a'család-örökös'számára; ez, 's egyedül csak ez, tőle el nem idegeníthető soha, 's teljes becsmértékében kamatozandó még a' síron túl is. — De nem érném végét értekezésemnek, ha mindent, a' mi ide vonatkozik, érinteni akarnék. — Olvassanak e' tárgyról kimeritöleg szerkesztett könyveket, kiket a' nevelés, mint emberiség' kimiveltetésére szolgáló egyetlen biztos eszköz, érdekel. — Érdekeltetnek pedig kiváltképen a' szülök, ezek' helyettesei 's mi köznevelök; kik befejezésül arra szólítjuk fel a' gyermekek' mindennemű gondnokait, fogjanak kezet velünk, fogjanak velünk kezet annál erélyesbben, mennél rövidebbre terjed a' mienk tanintézetünk' falain kiviil, az uj átalakulás után; működjünk a' nevelés' tág mezején egyesített erővel! működjünk egy irányban, 's czélt érünk. Szétoszlott erők nem vezetnek eredményre. — Rajta tehát! „Yiribus unitis!" — Dicsőén uralkodó Fejedelmünk' magasztos jelszava ez! — A' legbonyolodottabb viszályoknak közepette roppant fejleményü áldást varázsolt e' szózat a' földre, melly sarkaiban ingadozni kezdett 's végromlásnak indult; —• 's ime a' nemzetek' sorsát végveszéllyel fenyegető zivatar, a' borzasztó fellegek eltűntek, 's derül az elrémült országok fölött az ég! — Boldog időknek elébe nézünk. Az atyailag gondoskodó kormány utat tör, kezét nyújtja kalauzul, kövessük! 's boldogulunk. 'S azon öntudat, hogy az emberiség'végrendeltetése'eszközléséhez erőnkhez képest hozzájárultunk, már magában is nagy jutalom lészen fáradozásainkért! egykoron pedig hamvainkat áldani fogja a' hálás utókor.