24 óra, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-06 / 31. szám

2016. FEBRUÁR 6., SZOMBAT A Sikér munkatársai korszerű körülmények közötti dolgozhattak KíÖÉIBHÍ Az öt legnagyobb hazai malom­ipari cég közé sorolt Sikér Ma­lomipari Zrt. fizetésképtelen­né vált. A tatabányai székhe­lyű, magyar családi magántu­lajdonban lévő 24 éves vállal­kozás csődvédelmet kért. Mórocz Károly karoly.morocz@partner.mediaworks.hu TATABÁNYA-BICSKE-SZEKSZÁRD Feb-. ruár 2-án csődvédelmet kért a Sikér Zrt. Az eljárás ideje alatt így lehetőségük van javaslatokat lenni a likviditási problémák megoldására, és kiegyezni a hi­telezőkkel. A tulajdonos, Blázsik Ferenc több, egyszerre jelentkező prob­lémával magyarázza a társa­ság súlyos helyzetét. A Széche­nyi Bank csődje, egy évekig hú­zódó versenyhivatali eljárás, a finanszírozó bankok és hitel- biztosítók együttes visszalépé­se, valamint az élesedő verseny mind-mind folyamatos terhet je­lentettek a Sikérnek. Az utóbbi évek az egész ma­lomipar számára küzdelmesek voltak. A malmok között komoly árverseny alakult ki, mert piac­bővülést csak egy másik piaci versenyző kárára lehetett elér­ni. Emiatt a szereplők még vesz­teség árán is megpróbálták pozí­ciójukat fenntartani. A Sikérnek, mint multinacio­nális tőke nélkül álló, kizárólag magyar magántulajdonban lé­vő cégnek, mindez még nagyobb kihívást jelentett. Csak a nagy­arányú beszállítói finanszírozás­nak köszönhetően tudta eddig is fenntartani pozícióját. Nagy problémát okozott a Széchenyi Bank csődje is, ugyanis itt óriási hitelállománnyal rendelkeztek. A bank-finanszírozásával kezd­ték meg szekszárdi üzemük fel­újítását. A bankcsőd éppen ak­kor vont el forrásokat, amikor a pályázatok miatt a beruházást már nem lehetett felfüggeszteni. Megtudtuk, hogy további te­her egy 2008 óta húzódó ver­senyhivatali eljárás is, mely szá­mos hazai malomipari céget érint. A máig lezáratlan proce­dúra a banki finanszírozók és a hitelbiztosítók körében érezhető megtorpanást okozott. A korábbi partnerek szinte egyszerre hát­Díjnyertes termékek Mint a 24 Óra is éveken át hírt adott róla, a Sikér Zrt. és termé­kei számos elismerést érdemel­tek ki az évek során. Magyar Termék Nagydíjas, többszörö­sen Superbrands, Business Su­perbrands, és többszörösen Ma­gyar Brands díjas termékek tűn­hetnek el most a polcokról. Ma­gyar búzából, magyar munka­erővel, Magyarországon előállí­tott termékek szűnnek meg ez­zel - tette hozzá Blázsik Ferenc. ráltak ki a finanszírozásból, ez megpecsételte a Sikér sorsát. Az ügyben az idén tavasszal várha­tó végleges döntés. Blázsik Ferenc a 24 Óra érdek­lődésére elmondta, hogy a fenn­maradás érdekében családja tel­jes vagyonát a cégbe forgatta, az utolsó pillanatig remélte a mű­ködés fenntarthatóságát. „Na­gyon nehéz beismerni, hogy az a vállalkozás, amit lassan 25 éve saját kezünkkel építünk, nem működik tovább. Tisztessé­gesen végeztük a dolgunkat, az utolsó pillanatig bíztunk abban, hogy tanácsadóink és a kapcso­lataink segítségével a finanszí­rozási problémák megoldódhat­nak. A végsőkig küzdöttünk. Minden áldozatot meghoztunk a teljesítés érdekében és azért, hogy a szállítói tartozásokat mi­nél jobban visszaszorítsuk. Saj­nos minden erőfeszítésünk elle­nére nem tudtunk mindenkivel szemben helytállni. Ugyanak­kor aki ismer, az tudja, hogy so­ha nem adom fel. Most is bízom abban, hogy a csődegyezség so­rán megállapodásra jutunk a hi­telezőkkel, és a körülményekhez mérten helyt tudunk állni. És bár ez rajtunk már nem segít, bí­zom benne, hogy ez a csőd felhív­ja a kormányzat figyelmét a ma­gyar gabonafeldolgozó-ipar ne­héz helyzetére. Sajnos ezek után szerintem nagyon kevés tiszta profilú magyar malomipari cég marad a lisztgyártás szolgálatá­ban. Pedig az alapanyag-feldol­gozásnak a kereskedelemmel szemben egyre felértékelődik a szerepe, erre bizonyságot a kö­vetkező évek adnak majd.” Pályáztak, építettek, támogattak A Sikér hat évvel ezelőtt bicskei malomüzemében teljes techno­lógiai felújítást végzett. A piaci igényekre alapozva, komoly ku­tatás-fejlesztési munka után. 2014 végére a szekszárdi ma­lom korszerűsítése is megtör­tént. annak ellenére, hogy a Szé chenyi Bank csődje megnehe­zítette a befejezést. így ma két, európai színvonalú malommal rendelkeznek. Ez idáig a malom üzemekben, a több telephelyen és az irodában összesen csak­nem 100 embernek biztosítot­tak munkát. Éveken keresztül tartani tudták a 100 000 ton- na/év mennyiségű búza őrlését. A nehézségek ellenére a Sikér mindig nagy hangsúlyt fektetett a felelős társadalmi szerepválla­lásra. A megyei, illetve helyi ön- kormányzatokkal kiváló volt a kapcsolata. A közvetlen társa­dalmi környezete és a tatabá­nyai labdarúgás hosszú évek óta számíthatott az elkötelezett se­gítségnyújtására. Nagyon szívesen látják a Waldorf-csapatot a templom árnyékában Tokodon növekedhet a Csodafa ESZTERGOM-TOKOD Az eszter- gom-kertvárosi Kassai utcában a városi önkormányzat tulajdo­nában van egy üresen álló, foko­zott állagromlásnak kitett ingat­lan. Őrzésének költségei, köz­üzemi díjai a várost terhelik. Az ingatlan térítésmentes használatára, képzőközpont lé­tesítése céljából, kérelmet adott be a polgármesteri hivatalba az esztergomi székhelyű Roma Foglalkoztató és Oktatásszerve­ző Nonprofit Kft. Hasonló elkép­zelést jelentett be a szintén esz­tergomi székhelyű Csodafa Wal­dorf Alapítvány - óvoda és isko­la működtetésére. December végi ülésén az esz­tergomi önkormányzati képvise­lő-testület úgy döntött, hogy az in­gatlan hasznosításának kidolgo­zására eseti bizottságot hoz létre. Gyors fordulatot hozott a le­endő óvoda és is­kola lehetséges jö­vője szempontjá­ból, hogy január vé­gi ülésükön a tokodi önkormányzati kép­viselő-testület tagjai megvitatták az úgy­nevezett Öreg iskola épületének hasznosítási lehetőségeit. A döntést gyorsan közzétette a Csodafa Waldorf Óvoda és Ál­talános Iskola Kezdeményezés csapata. A nagyközség képvise- lő-testülete elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy az egykori is­kolaépületet az alapítvány hasz­nálatba vegye. Ezt az információt érdeklődé­sünkre Tokod polgármestere, Tóth Tivadar megerősítet­te. A kidolgozás alatt álló szerződést, a kép­viselő-testület elfoga­dó döntése után, rö­vid időn belül aláír­hatják. Az esztergomi kép­viselők csütörtöki ülésén is szóba került a Waldorf-kezdeményezés. Romanek Etelka polgármester fel­hívta a figyelmet arra, hogy az In­terneten különböző hírportálok olyan cikkeket jelentetnek meg a témában, amelyek nem fedik a valóságot. Az önkormányzat nem utasította el a kezdeményezést. Csaknem egy évvel korábban egy másik kérelem is érkezett a város­házára a kertvárosi ingatlan hasz­nosításának tárgyában. A döntés meghozásához pedig egy eseti bi­zottságot is létrehoztak. A bizott­ság január 21-én tárgyalt a témá­ról és úgy döntött, hogy a két szer­vezet nyújtsa be a kérelmét és ab­ban szakmailag, pénzügyüeg tá­massza alá, majd ennek alapján dönt a testület. A polgármester el­mondta, hogy az ülést követően néhány nappal az önkormányzat kapott egy levelet, amelyben az állt, hogy Tokoddal előrehaladott tárgyalások folytak ősz óta, és az ottani önkormányzat befogadta a kérelmüket. F. K. - N. Zs. Esztergom­ban bizott­ság, Tokodon döntés Szól a zene Fenyvesi Károly karoly.fenyvesi@mediaworks.hu L együnk gyorsan túl ezen pár sor leghosszabb mondatán! A Szövetség a Szerzői Jogokért egyesületet a szerzőket előadó- művészeket, hangfelvétel-előállítókat, filmelőállítókat, vi­zuális művészeket képviselő közös jogkezelő, illetve érdekkép­viseleti szervezetek szövetségeként alapította a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, az Előadóművészi Jogvédő Iroda, a Film­szerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete, a Vizuális Mű­vészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület és a Magyar Hang- lemezkiadók Szövetsége. A csapatba tömörülés indoka az volt, hogy az érintettek egyik felének véleménye szerint drámaian növekedett a szerzői jogi jog­sértések száma, a képviselt jogosultak érdekeit hatékonyabban kell védeni. Ezek az érdekek - mint oly sok esetben - forintosít- hatók. Honnan jön a pénz? Ha már a farsang idejét éljük, néz­zük például a bálokat! Hogy még közelebb kerüljünk a dologhoz, nézzük például a vacsora után táncra perdülőket vagy a sötét­ben topogókat. Sokat kell ah­hoz inni a maligánosabb faj­tából is, hogy zene nélkül tán- coljunk. Mindegy, hogy diszkó­sok nyomatják, fakezű gitáro­sok tolják, hegedűsök húzzák, a dallamoknak általában van szerzője. A szöveget meg valaki le­írta. És ennek ára van. Ezt igyekeznek behajtani az erre szövet­kezők. A működési költségeiket levonják, az úgynevezett jogdíj többi részét kifizetik a jogosultaknak. Ez az út akkor is, ha üzle­tekben, vendéglátóhelyeken, kereskedelmi szálláshelyeken, kon­certeken, falunapokon, rádióban, tévében szól a zene. Évente milliárdokról van szó Évente milliárdokról van szó. Most, a farsang hétvégi hajrájá­ban nagyon sok településen hálóznak. Szólni fog a zene hajna­lig. A jogvédők, bármennyire is szeretnék, mindenhova nem jut­nak el addig se. A házigazdák? Egyikük megkérdezte, hogy el- hiszem-e, hogy az idei báljukon nem lesz zene. El én! Miért ront­sam el a jókedvet? Gyerekekre támadt két bullterrier NESZMÉLY-TATABÁNYA Négy év négy hónap börtönbüntetésre ítélt a Tatabányai Törvényszék pénteken egy neszmélyi nőt, aki 2014 nyarán beengedte telké­re szomszédjának három gyere­két, akikre rátámadt az ott tar­tott két bullterrier kutya. Az íté­let nem jogdrős. Detrői Ferenc bíró elmondta, az asszony a szomszédoknál rende­zett kerti partiról 2014. augusz­tus 23-án késő délután ittas álla­potban elment a rábízott gyere­kekkel, majd a saját házába tért vissza, amelynek telkén két terü­letőrzésre idomított kutya élt. A kutyák a legkisebb gyerme­ket lerántották a földre és negy­venszer harapták meg, ő a táma­dás következtében életveszélyes állapotba került, és maradan­dó fogyatékosságot szenvedett. A másik két gyermek közül az egyik az arcán szenvedett mara­dandó sérüléseket, a harmadik gyereknek pedig többször a láb­szárába harapott az egyik bull­terrier. A kiskorú veszélyeztetése mi­att kiszabott ítélet nem jogerős, a védelem enyhítésért, téves mi­nősítésért, illetve felmentésért fellebbezett. Közzétették a szégyen listát MEGYEI INFORMÁCIÓ A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) hon­lapján folyamatosan nyilvános­ságra hozza azoknak az adózók­nak a nevét, székhelyét és adó­számát, akiknek az esetében jogerős és végrehajtható köz- igazgatási vagy bírósági határo­zat megállapította, hogy nem tet­tek eleget a munkaviszony léte­sítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. Az országban több mint 5000 foglalkoztató közül, amelyek nem jelentették be munkavállalóikat, csaknem 90 megyei cég és ma­gánvállalkozó adatai szerepelnek a listán. A vállalkozások közül a legtöbb vendéglátó-, és építőipari szolgáltatást nyújt, valamint szál­lítmányozással foglalkozik. A honlapon megtalálható azok­nak a neve is, akiknek 180 napon keresztül folyamatosan fennál­ló, 10 millió forintot meghaladó adótartozása van. A 180 napon keresztül folyamatosan fennál­ló, 100 millió forintot meghala­dó nem magánszemély adósok 2900-an voltak az év végén, eb­ből több mint 60 Komárom-Esz- tergom megyei cég. A jelentős összegű adóhiánnyal rendelke­zők 224-es listáján pedig hét me­gyei társaság, vállalkozó szere­pel. A legjelentősebb adóhiányt egy oroszlányi cégnél tartják nyilván, amelyik több mint 207 millió forintos tartozásával az or­szágos lista 87. helyén ál 1 (első he­lyen egy kecskeméti cég áll majd kétmilliárdos adóssággal). A cégadatbázis szerint me­gyénk legnagyobb adótartozá­sával rendelkező vállalata élőál­lat nagykereskedelemmel foglal­kozik. Szorosan mögötte a több mint 200 millió forinttal tartó­zó tatabányai cég áll. A kft. üz­letviteli vezetési tanácsadással foglalkozott, jelenleg felszámo­lás alatt áll. Érdekesség, hogy a megyei lista harmadik helyén szereplő cég is ugyanarra a cím­re bejegyzett, mintegy 170 milli­ós adóhátránnyal, a tevékenysé­ge pedig megegyezik a második helyen álló céggel. Zs. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom