24 óra, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-01 / 126. szám

2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Megyénkben kétezer diák kerülte az iskolát Megyénk általános iskoláiból 1417 tanuló hiányzott igazolatlanul a 2013/14-es tanévben, a gimnáziumokból 880 diák „lógott' Az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma által kiadott legfris­sebb adatok szerint a főváros­ban lóg a legtöbb gimnazis­ta, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legtöbb általános iskolás. Megyénkben összesen 2297 diákot regisztráltak, akik az elmúlt tanév során igazolat­lan hiányzást gyűjtöttek be. Wágner Zsanett zsanett.wagner@mediaworks.hu MEGYEI INFORMÁCIÓ A hiányzást)- kát összesítő országos térképre egyebek mellett az is felkerült^ hogy Vas megyében 452, a fővá­rosban 6944, míg szőkébb ha­zánkban 1417 általános iskolás lépi át az igazolatlan hiányzás­ra vonatkozó tűréshatárt. Ez a szám a gimnazistáknál 880 me­gyénkben.- Nálunk meg sem fordul a gyermekek fejében az, hogy ne induljanak iskolába hétköznap reggel. Valószínű, hogy a pe­dagógusok és a szülők közötti rendszeres kapcsolattartás az oka, de remélem annak tudha­tó be, hogy diákjaink szeretnek iskolába járni - mondta Turzáné Papp Erika, a tatabányai Szent Margit Általános Iskola igazga­tója. A tanintézet vezetőjét öt éve nevezték ki az intézmény élére, és úgy emlékszik, hogy ezalatt egy említhető eset fordult elő. A diák akkor is „csak” maximum 9 órát hiányzott, miután a szü­lők leültek vele beszélgetni. Az egyik tatabányai gimnázi­umban például évről évre megfi­gyelhető az igazolatlan hiányzá­sok csökkenése. A hátterében az áll, hogy a jogszabályi változások szerint már egy igazolatlan óra után is értesítheti tanár a szülőt.- Az előzőt tanév statisztikái szerint 44 ezer 763 igazolt és 33 igazolatlan hiányzást regiszt­ráltunk. Kiugró esetünk, ami­kor egy diák átlépte volna az 50 órás hiányzást nem volt. A 2012/2013-as tanévben 50, míg az előző tanévben 57 igazolatla­nul távollévő tanulónk volt - re­agált Polyóka Tamás, az Árpád Gimnázium igazgató helyettese. A kimutatás szerint kiugróan magas a szakközépiskolák óráit elkerülő tanulók száma.- Minden osztályfőnök odafi­gyel, hiszen ez munkaköri kö­telesség. A szülő sokszor tehe­tetlen, mert nem is tudja, hogy a gyereke nem iskolában van. Igaz, azonnal értesítőt küldünk levélben és telefonon, mégis magas a hiányzások száma. A 2014/2015-ös tanév felénél 600- 700 óra gyűlt össze. Hamar ösz- szejön az igazolatlanok száma, mert kötelező munkahelyi gya­korlatunk van. Sajnos azokkal Az igazolatlanul hiányzó tanulók száma a 2013/14-es tanévben (nappali képzés) Megyék, főváros Általános iskola Gimnázium Baranya 1908 1888 Bács-Kiskun 2695 1074 Borsod-Abaúj-Zemplén 8756 2031 Csongrád 1151 1569 Fejér 1732' 1345 Győr-Moson-Sopron 1057 546 Hajdú-Bihar 3328 2723 Heves 2212 817 Jász-Nagykun-Szolnok 2679 1119 Komárom-Esztergom 1417 880 Nógrád 2108 527 Pest 5612 3840 Somogy 1604 626 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5608 2172 Tolna 1067 639 Vas 452 491 Veszprém 1177 838 Zala 936 777 Budapest 6944 16964 szemben nem tudunk mit ten­ni, aki tankötelezett és eltűnt, még a család sem tudja, hol van - ismertette Patakiné Slezák Ág­nes, a Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola intézményvezető­je. Az igazgató szerint egy meg­bízott ifjúságvédelmi felelős so­kat tehetne az ügy érdekében. Sikeres program A statisztikához Rétvári Ben­ce, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának parlamenti ál­lamtitkára a következőket fűz­te hozzá: - A családi pótlék is­kolába járáshoz kötése sikeres­nek bizonyult, ennek hatásá­ra ugyanis öt év alatt 29 ezerről 16 ezer alá, vagyis megközelí­tőleg a felére csökkent a leg­alább 50 tanórát igazolatlanul hiányzó gyermekek száma. Mint arról a Magyar Nemzet be­számolt, az idei tanév első fe­lében tovább csökkent a hiány­zások száma, az első félévben csupán 5613 gyermek család­jától kellett megvonni az isko­láztatási támogatást, mert öt­ven óránál többet hiányzott iga­zolatlanul. Ismeretes, a kormány 2011- ben rendszeres iskolába járás­hoz kötötte a családi pótlék fo­lyósítását. Először csak felfüg­gesztették, később megvonták. 1£50 milliárd forintot fordítanak a vidék gazdaságának fejlesztésére Átadták a szákszendi fejőházat SZÁKSZEND Átadták a község te­henészetének legújabb 450 mil­lió forintos, uniós támogatásból megvalósított beruházását, a fe­jőházat és a kibővített istálló épületét. Úgy tudjuk, hogy ilyen modernizált körülmények kö­zött az országban egy helyen fo­lyik a munka. Mint ismert a hol­land tulajdonos 2008-ban 160 Holstein tehénnel, 8 munkással és 200 hektáron gazdálkodott. Most már majdnem duplájára nőtt a „munka”. Az ünnepségen - a házigaz­dán kívül - dr. Mezei Dávid Csa­ba agrár-vidékfejlesztési helyet­tes államtitkár és László Kál­mán polgármester is köszöntöt­te a megjelenteket.- Az önkormányzat kapcsola­ta nagyon jó a tehenészet vezető­jével. Azonkívül, hogy támogat­ja a civil szervezeteket, a sport- egyesületet és a nyugdíjas klu­bot jelentős iparűzési adót fizet az önkormányzatnak - mondta a település első embere.- Az ország vidékfejlesztési programjának utolsó simítása­it hajtjuk végre. A vidék az elkö­vetkezendő időszakban mintegy 1250 milliárd forintot tud majd felhasználni a vidéki gazdaság fejlesztésére illetve az ott élők életminőségének javítására. A tervezéskor olyan beruházások lebegtek a szemeink előtt mint ez a szákszendi - mondta a he­lyettes államtitkár. W. Zs. Modernizált körülmények között dolgoznak a szákszenciek Tanár úr, kérem Wágner Zsanett zsanett.wagner@mediaworks.hu C sendesen leülsz az utolsó iskolapadban az üres helyre. Sze­rencséd van, mert a tanár csak legyint egyet, azt hiszi, hogy te vagy az, aki öt perce kikéredzkedett. Örömmel érzékeled, hogy itt vagy újra a valóságos életben. Az éjszaka ugyanis azt ál­modtad, hogy már nem tizenhat éves vagy, nem jársz iskolába, ha­nem felnőttél. Huszonhét évesen ülsz egy kávéházban, író lett be­lőled, és már sok könyved megjelent. Karinthy Frigyes a Tanár úr kérem elején a valóság és a képzelet rendjét megfordítva meséli, hogy miként érkezett meg késve, a sietségtől lihegve az iskolába. Aki képzelődik, az gyakran A valóság az, hogy az egész élet egy iskola álmodozik. Én sosem lógtam az iskolából. Voltak, akik gyak­ran meglépték. Előre tervezget­ték a programot, hova mennek, mit csinálnak 45 perc alatt. Azt az örömöt, amikor rájöttek, hogy a nagyszünet előtt érdemes lóg­ni, mert akkor nyernek még 15 percet... Volt, hogy tesióráról hiá­nyoztak. Otthon maradt a melegítőm, rosszul vagyok, görcsöl a ha­sam - csak úgy jöttek a kifogások. A tanár - ha emlékezetem nem csal - azt mondta, ezek a lányok már rég kiérdemeltek egy komoly címet. Ők a „ki tud a legrövidebb idő alatt felidegesíteni” cím leg­főbb várományosai. Van egy rossz hírem. A valóság az, hogy az egész élet egy iskola. A tanterem falain túl is. Vannak házi feladatok, csak másként hív­ják. Képzeletbeli ellenőrzőnk van. Matekozunk a boltban, a föld­rajz jól jön amikor utazunk, a nyelvtant mindennap használjuk, akárcsak a számítástechnikát. Vannak osztálytársak, azaz kollé­gák, munkatársak. Ugyanúgy van osztályfőnök, aki kontrollálja a munkát. így találkozik a képzelet és a valóság. Elhunyt Trogmayer, a világhírű régész KOMÁROM Életének 81. évében el­hunyt Trogmayer Ottó, a régi ko­máromi családból származó, a Duna-parti városban felnőtt vi­lághírű régész. Trogmayer Ottó Budapesten született 1934. július 24-én. A dél-komáromi református ele­mi iskolában tanult, majd az észak-komáromi bencés gimná­ziumban, de az ismert történel­mi okok miatt a dél-komáromi gimnáziumban érettségizett. Ré­gészszakos diplomáját 1957-ben szerezte. Évtizedekig volt a sze­gedi József Attila Tudományegye­tem oktató és a Csongrád Megyei Múzeumok igazgatója. Nevéhez fűződik többek között az Ópusz­taszeri Nemzeti Emlékpark alap­eszméje és létrehozása. Megkap­ta a Magyar Köztársaság Érdem­rend Tiszti Keresztjét, a Széche- nyi-díjat, Magyar Örökség díjat és a Magyar Érdemrend Közép- keresztjét. Komáromban több íz­ben is tartott előadást a Múzeum­barát Kör meghívására. Jelenleg az életéről írt könyv utómunkála­tain dolgozott. Példaképeket köszöntöttek KISBÉR Bár csak június első va­sárnapján van a pedagógus­nap, már Kisbéren is köszön­tötték e különösen szép hivatás gyakorlóit. Az ünnepi beszédet Sinkovicz Zoltán polgármes­tertől hallhatták az érintettek, aki úgy vélte, hogy a gyógyítás mellett a legnemesebb feladatra vállalkoznak ők, hiszen a gyer­mekeket, a fiatalokat tudásra, szívbéli jóságra okítják, miköz­ben saját tudásukat és szerete- tüket osztják meg velük. Mert a pedagógus nem csak tanár és nem csak nevelő, hanem példa­kép is. Válhatunk bármivé az életben, az alapokat nekik kö­szönhetjük. Ezért óriási a fele­lősségük, hiszen az ő munkáju­kon is múlik, hogy milyen em­berek leszünk. Beszéde végén Sinkovicz Zol­tán az önkormányzat nevé­ben megköszönte a Gyöngy­szem Óvoda, a Petőfi Sándor Ál­talános Iskola, a Táncsics Mi­hály Gimnázium és Bánki Do- nát Szakképző Iskola szakem­bereinek egész éves munkáját, majd a hántai városrész ovisai- nak műsorát tekintették meg a jelenlévők. Ezt követően a polgármester átadta a különböző díjakat és ajándékokat, majd személyesen is köszöntötte a nyugdíjba vo­nulókat, továbbá a színes diplo­másokat. Az utóbbiak közül gyé­mántfokozatot ért el Földesi An­tal, aranyat pedig Lattenstein Já- nosné. Elismerésben részesült Csőré­né Ladányi Edit, az óvoda veze­tője, továbbá munkatársa, Var- gánéTóth Ildikó, valamint az ál­talános iskolából Csaba Lajosné, a gimnáziumból Iványiné Ke- le Márta, a szakközépiskolából pedig Vindich József. Nyugdíj­ba vonulásuk alkalmából Biczó Lászlónének, Szabóné Fehér Ju­liannának, Jungvirth András- nének és Kállai Ferencnek töb­ben is jó pihenést kívántak. Az ünnepséget a Táncsics Mihály Gimnázium tanulóinak alka­lomhoz illő műsora zárta. P. P. Az óvodavezető is díjat kapott

Next

/
Oldalképek
Tartalom