24 óra, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-01 / 178. szám

24 ÓRA - 2011. AUGUSZTUS 1„ HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR 3 ■nfüü3i Pályázati forrásból szépülhet Kisigmánd kisigmánd Tizenhárommillió forintot nyert uniós forrásból Kisigmánd önkormányzata a faluközpont kialakítását cél­zó pályázaton a LEADER- programban. Parkolók épül­hetnek, valamint kialakíthat­ják és parkosíthatják a falu­ház környékét. A munkála­tokra pályázatot ír ki az ön- kormányzat, és a beérkező legelőnyösebb ajánlat kivá­lasztása után megkezdődhet a munka a település szépíté­se érdekében. Közösen gondolkodik Észak-és Dél-Komárom Komárom Ismét határon át­nyúló kezdeményezésbe fo­gott Észak- és Dél-Komárom önkormányzata. A Két ol­dalt partot érni elnevezésű közös uniós projekt után most a „Komárom-Komár- no városok területrendezési dokumentumainak össze­hangolása közös összehan­golt fejlődésük érdekében” című pályázatot bonyolítják le. Az ünnepélyes nyitó ren­dezvényre augusztus 24-én kerül sor, itt ismertetik a projekt tartalmát. Hasznosítják a hulladékot a jövőben oroszlány Takács Károly, Oroszlány polgármestere és Gyuga Mihály, a városfej­lesztési bizottság elnöke vett részt azon a projektin­dító rendezvényen, amit Székesfehérváron tartott a Közép-Duna Vidéke Hulla­dékhasznosítási Önkor­mányzati Társulás. A 168 térségi települést tömörítő szövetség tíz hulladéklera­kó létesítésére nyert el mintegy 2150 millió forin­tos támogatást. Aszfaltcsíkos vagyonnal gazdagodtak a bajótiak bajót A Nyergesújfalu és Bajót között kiépült kerék­párút kivitelezésének szer­vezését a szomszédos nyer- gesi önkormányzat végezte. A költségeket - megállapo­dás keretében - közösen fi­zette a két település. Az el­készült aszfaltcsíkvagyon- ból 48,9 millió forintnyi a bajótiakat illeti meg. Füvet nyír a polgármester spórolnak Intézményfenntartó társulás tagjává váltak Bármilyen szép fekvésű is egy kistelepülés, egyedül aligha boldogul a mai szigorú pénzügyi szabályozók közepette. Az összefogás néha segít Nem múlik el nap anél­kül, hogy ne tennénk em­lítést az önkormányzatok szűkös anyagi helyzetéről és annak hatásairól. El­vétve akad csak telepü­lés, amelyet „pénzügyi biztonság” jellemez, több­ségük - különösen a kis lélekszámú falvak - a na­pi túlélésért küzd. A vi­szonylagos konszolidáció­tól az életben maradás­hoz szükséges „praktiká­kon” át a teljes kilátásta- lanságig - széles a skála. Barlangi Gergő MEGYEI INFORMÁCIÓ Az anyagi szorítás első és egyben legszem­betűnőbb jele, hogy az utóbbi években a kisközségek szinte mindegyike intézményfenntartó társulás tagjává vált, míg a váro­sok többsége valamiféle közpon­tosítással élt ezen a területen. En­nek - szó szerinti - iskolapéldá­ja a „csolnoki modell”, amely öt település oktatási intézményeit fogja össze. Az érintett önkor­mányzatok - a csolnoki, az annavölgyi, az únyi, a dági és a sárisápi - voltaképp’ az autonó­miájukat áldozták fel a plusz nor­matívák valamint az eredménye­sebb pályázati lehetőségek oltá­rán. Nehezen vitatható: a kény­szer remek eredményeket szült. A támogatások épületek felújítá­sában, interaktív táblák beszer­zésében öltöttek testet. - A hu­mán és az anyagi erőforrásokkal is hatékonyabban tudnak gazdál­kodni az önkormányzatok, és az együttműködés számos formájá­val élhetnek - vélekedik Gál Ta­más pályázati tanácsadó. A szak­ember szerint a jelenlegi körül­mények között az egyetlen jár­ható út tehát - ez esetben - jó irányba vezet. A városok is ha­sonló megoldásokat választa­nak, csak épp’ „házon belül”. A centralizáció eredményeként is­kolaigazgatókkal már nem, he­lyettük tagintézmény-vezetőkkel és -helyettesekkel találkozha­tunk - a többi között - Tatabá­nyán és Dorogon is. A spórolás másik, gyors meg­térüléssel kecsegtető válfaja a körjegyzőség kialakítása. Leány­vár vasárnap megválasztott pol­gármestere például négymillió forintos megtakarítást remél a Piliscséwel történő „közöskö- déstől”. Más kérdés, hogy a lako­sok ebből (szerencséjükre) vaj’ mi keveset éreznek, az ügyinté­zés lehetősége továbbra is hely­ben marad. A „hivatalos takarékosság” szűk mozgásteret enged a fal­vaknak, a fenn- és megmaradá­suk jóval inkább a saját „kreati­vitásukon” múlik. Komolyabb bevételt az évről évre csökkenő állami normatíván túl csak az iparűzési és a gépjárműadótól várhatnak. Annavölgy első em­bere, Bánhidi lózsef előbbiről le­mondana, hogy utóbbit kellő­képp’ „felhizlalja”. Az iparűzési adó „lenullázásával” csábítja a cégeket. - Természetes, hogy ke­ressük a megoldásokat. Az idén mindössze 150 millió forinttal számolhatunk. 2003-ban ez az összeg - igaz, többletfeladatok­kal - 240 millió volt. A legna­gyobb bánatunk, hogy nemi tud­juk honorálni a civilek áldoza­tos munkáját - mondja a polgár- mester. A vezető hozzáteszi: a néhol katasztrofális állapotban lévő utak aszfaltozásáról már nem is álmodnak, hiszen még a murvázást is „alaposan meg kell fontolniuk”. Bánhidi József akár fizikai munkákat - járdajavítás, Bánhidi József polgármester fűnyírás stb. - is „bevállal”, a fa­lu kiadásait csökkentendő. Nincs ezzel másként Murczin Kálmán, Máriahalom polgár- mestere sem. - A fejlesztések­hez szükséges önrész előterem­tése lehetetlen, ráadásul olyan tevékenységekre - így a temető gondozására - is időt és pénzt kell fordítanunk, ami amúgy nem a mi feladatunk - számol be róla a vezető. - Ehhez jön még, hogy az elmúlt években nyolc-tíz embert tudtunk közfog­lalkoztatás keretében alkalmaz­ni, napi nyolc órában. Ma két- három bérpótló juttatásban ré­szesülő, négy órában dolgozó személy segítségével kellene el­látnunk ugyanazt a munkát. Az öngondoskodásra nevelés szem­pontjából lehet, hogy hasznos a döntés, de az önkormányzatok nagyon rosszul jöttek ki belőle - sommázza. A lakosok is eladósodnak az önkormányzatok többsé­gének az eddig sem túl jó fi­zetési morál mellett a gazda­sági válság okozta lakossági elszegényedéssel is számolni­uk kell. Az eladósodott ház­tartások nem ritkán több tíz-, esetenként százezres tartozá­sokat halmoznak fel. JEGYZET SZŐTS ISTVÁN Ez nem a mi formánk TEGNAP VÉGET ÉRT az Újabb hosszú hétvége, amelyen a száguldó cirkusz, hivatalo­sabban a Forma-1 meglá­togatta Magyarországot, hogy elkápráztasson min­denkit gazdagságával, profizmusával, technikai felkészültségével. Mert eb­ben a vállalkozásban min­den és mindenki világszín­vonalon működik. A pén­zek beszedésétől kezdve a technikai személyzeten át egészen az autókig és per­sze a pilótákig. aki látott már egy-egy csa­patot kamionostól megér­kezni, majd felépíteni a minden luxussal felszerelt bázist, berendezni a mű­helyt, azt nem kell meg­győzni az előbbi állítások igazáról. Persze mindehhez pénz kell, méghozzá na­gyon sok pénz. Talán keve­sen tudják, hogy egy-egy autó értéke eléri az 1 milli­árd forintot. Hogy ez miből áll össze? Csak egy-két ér­dekesség: a mintegy 750 ló­erős motor ára 50 millió fo­rint, s ebből nyolcat hasz­nálnak el jegy szezonban a csapatok. A sebességváltó legalább 30 milliót ér, míg a pilóta testi épségét védő különleges karbonszálas utasfülke 25 millió forintba kerül. De az igen gyakran összetörő és a szerelők által néhány másodperc alatt ki­cserélt orrkúp is ötmilliót ér, míg a hátsó szárny ki­csit olcsóbb, csak három­millióba kerül. A gumikész­let nagyjából egymillió fo­rint, csakúgy, mint a vi­szonylag gyakran cserére szoruló fékszerkezetek. vagyis nem túlzás azt állíta­ni, hogy a Forma-1-es autó egyes alkatrészei sokszor többe kerülnek, mint egy jól felszerelt középkategóriás utcai gépkocsi. Talán ezért is van az, hogy magyar csa­pat nincs ebben a válogatott társaságban, mert ez nem a mi formánk. Az ároktisztítás a lakókon is múlik esőzések Mindannyiunk érdeke a jól működő csatornahálózat tatabánya A megyeszékhely te­rületén a napokban több helyen is komoly gondot okoz a jelentős mennyiségű esővíz elvezetése. Dr. Jelen Tamást, az Észak­dunántúli Vízmű Zrt. vezérigaz­gatóját kérdeztük a témáról.- Tatabányán elválasztott rend­szerű a csatornahálózat - magya­rázta. - Az önálló városi csapa­dékelvezető rendszert az önkor­mányzat, míg a szennyvízelveze­tő hálózatot és a -tisztító telepet az ÉDV Zrt. üzemelteti. Részvénytár­saságunk, mint a térség megha­tározó szolgáltatója, fejlesztései­nek megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít a szigorodó hazai és uniós környezetvédelmi előírá­sok betartására valamint a minő­ségi szolgáltatás fenntartására és fejlesztésére.- A szabálytalan csatornabe­kötések valamint az esővíz szennyvízhálózatba vezetése ko­moly problémát jelentenek az üzemeltetés során, különösen extrém mennyiségű csapadék esetében - folytatta a vezérigaz­gató. - Mindkét módszer jelentő­sen károsíthatja a csatornaháló­zat épségét is. Hozzátette: a víz- és csatornaszolgáltatás díja ma­gasnak tűnhet a fogyasztóknak, azonban fontos adat, hogy a re­gionális szolgáltatók között az egyik legkedvezőbb áron az ÉDV Zrt. szolgáltat. Dr. Jelen Tamás hangsúlyozta: a tatabányai ház­tartások több mint 90 százaléka Dr. Jelen Tamás vezérigazgató rendelkezik csatornabekötéssel, ugyanakkor egyes városrészek­ben, például Mésztelepen a rákö­tési arány igen alacsony. A minél jobban, szinte kifogástalanul működő elválasztott rendszerű csatornahálózat mindannyiunk érdeke. A rendszer működésé­nek fenntartásában a lakosság­nak is szerepet kell vállalnia. Ezért fontos, hogy elvégezzék a házaik előtti árkok karbantartá­sát, és figyeljenek oda arra is, hogy mit engednek a szennyvíz- hálózatba. Az ÉDV Zrt. a Környe­zet és Energia Operatív Program keretében fejleszti tatabányai szennyvíztisztító telepét, ezzel is javítva a szennyvíztisztítás ha­tásfokát. ■ Órabérnek jó, de öt-tizenöt évre azért igen kevés Csak filmes élményekre tudok hagyatkozni, de egy benzinkút kirablása nagyjából pár perc alatt megvan. Gondolom, ezt nem órabérért teszik a bűnö­zők, de kis fejszámolást megér a dolog. Ötezer forintot vitt el ugyanis egy székesfehérvári benzinkútról egy fegyveres rab­ló. A rendőrök azonban egy óra múlva el is fogták a 20 éves fér­fit, aki egy bokorban bújt el. Nos, ha mondjuk két perc alatt megvolt a rablással az el­követő, akkor az felszorozva 150 ezer forintos órabér. Persze ez így nagyon sántít, ehhez még ebben az órában ki kellett vol­na rabolnia ugyanilyen össze­gért másik huszonkilenc ben­zinkutat is, de ezt előbb a bo­korban fekvés, majd a rendőr­ségi bilincs akadályozta meg. A hír egyébként úgy szól to­vább, hogy a férfi azért rabolt, mert laptopra gyűjt... Hatályos büntetőtörvényünk alapján ezért öt évtől tizenöt évig terje­dő szabadságvesztést kaphat. Ha csak az öt évvel számolunk, akkor is minden egyes ellopott ezresért kaphat egy évet - így már nem nagy órabér. És amikor kijön, fogadni me­rek, hogy a laptopok már idejét múlt dolgok lesznek. ■ P. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom