24 óra, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-27 / 123. szám

A sertéshús a legnépszerűbb élelmiszer Egy felmérés szerint az Európai Unióban még mindig a legnépsze­rűbb a sertéshús. Ez teszi ki a húsfogyasztás felét. A 25 százalékát a baromfihús ad­ja, míg 18 százalékot ér el a marhahús fogyasztása. Vala­mennyi húsféleségre jellem­ző a csökkenő ártendencia. Gabona helyett olajos magvakat túltermelés A gabonatöbb- let levezetésére a bioeta- nol-termelés a legcélsze­rűbb megoldás. Erről a na­pokban beszélt egy buda­pesti mezőgazdasági konfe­rencián Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóinté­zet (AKI) főigazgatója. Majd hozzátette: uniós szakértők szerint nagyüze- mileg csak 90 dolláros hor­dónkénti olajárszint felett lehet gazdaságos. Emlékez­tetett viszont arra, hogy a biodízel előállítása már 60 dolláros hordónkénti árszint felett is kifizetődő. Szerinte ezért az olajos magvak termelését kellene előtérbe helyezni. A BUX-index 2006. május 26-án 22000 {Változás: 3,35%].............. 21800 21600 21400 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: Bt! NYERTESEK 2006.05.26. mtsáam muböei Mol 22 000 +5,44 9 485 OTP 7 240 +3,87 21 094 Egls 28 820 +2,93 < ■ 1643 MTelekom 871 +2,47 2 233 Richter 42 000 + 1,69 3 235 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény tn&á&m Vánoz3S{%< Millió Ft Hűmet 55-1,79 4 Synergon 767-1,54 8 Démász 16050-1,44 148 BorsodChem 2 365-1.25 477 PannonFlax 979 1 o GO ►— + 3 A BUX-index az elmúlt napokban 24 500 24000 23500 Az életképesség mércéje Móron mutatták meg a vadkertiek, milyen is a jóféle tanyák Keresik a kitörési pontokat a helyben való boldoguláshoz kunsági ezerjó borverseny Ha ezerjó, akkor Mór. A múlt héten a kisvárosban rendezték meg a II. Országos ezerjó borversenyt. A megméret­tetésre a termelők 70 mintával neveztek. A gazdák többsége helybéli volt, de a Kunsági Borvi­dékről is érkeztek nevezések. Az Alföldön nagy területeken ter­mesztik a bornak való alapanya­got, Soltvadkerten 750, Kiskőrö­sön csaknem 500 hektáron. Ta­lán ennek is köszönhető, hogy a kiskunsági borászok jól szerepel­tek. A kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szak- középiskola a soltvadkerti Kun­ság Kincse Borászai Szövetkezet egy-egy, míg a Frittmann Testvé­rek Kft. két aranyat szereztek. Az idősek többsége - bármilyen nehéz is a sorsa - semmiért sem hagyná ott azt a tanyát, ahol született, amit ő épített Két arcot mutat a hazai tanyavilág. Az egyik el­nyűtt: omlatag (vagy már összedőlt) épületek igény­telenül művelt tájdarab­kán. A másik vidám: élni akarást kiáltó új házak. Utóbbiak mellett gyakran láthatók fóliasátrak. A. Tóth Sándor Nem lehet kétséges, hogy a ta­nyák mint nemzeti, sőt európai értékek megőrzendők, és a hoz­zájuk tartozó gazdaságok kör­nyezet- és tájvédelmi szempon­tú fejlesztése indokolt. A Bács- Kiskun Megyei Agrárkamara gesztorságával - Homokháti speciális vidékfejlesztési cél­program címmel - öt éve elkez­dődött egy szakmai munka, amelynek kiemelt célja a fen­tiek elősegítése. E program leg­utóbbi szakaszában mintegy 200 Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyei tanyai gazdaság életképességét vizsgálták a ka­mara kötelékében működő Bács Agrárház Kht. munkatársai. Közülük Agócs Bernadett szak­értő osztotta meg lapunkkal a tapasztalatokat. A felmért tanyai gazdaságok mindegyike folytat mezőgazda- sági tevékenységet, csak egynek nincs földje; állatot 81 - szako­sodva 38 - százalé­kuk tart (szarvas- marha, sertés, juh, baromfi, ló), jövede­lemszerzési céllal 72 százalékuk. Né­hány jellemző adat még: az érintett ta­nyák 78 százaléka lakás és gazdálko­dás céljait egyaránt szolgálja, mintegy 3 százalékuk idegen- forgalommal is fog­lalkozik. A gazdasá­gok bevételének több mint fele növénytermesztésből, 44,7 szá­zaléka állattenyésztésből szár­mazik, a kiegészítő tevékenység csak 4,3-at hoz. A tanyai gazda­ságok alapanyagot termelnek, a verti kumban alig mérhető a sze­repük. Ámbár a szolgáltatás, fel­dolgozás, a kiegészítő tevékeny­ség még nem számottevő, elin­dult egy folyamat: a tanyás gaz­dák elkezdték keresni a kitörési pontokat a helyben való boldo­guláshoz. Agócs Bernadett elmondta, hogy komplex vizsgáló­dásuk alapján a mi­nimum 5 EUME-t teljesítő (Európai Méretegység, a gaz­daságok életképes­ségének jellemzésé­re használt jövedel­mezőségi mutató, 1 EUME 1200 euró) gazdaságokat tekin­tették életképesnek. A jellemző bir­tokméret (43 százalék) az 5-20 hektár. A vizsgálatok szerint ez az a területnagyság, amely - ha a növénytermesztés állattartás­sal párosul - magában rejti a már életképes hagyományos ta­nyai gazdaság lehetőségét. A ka­tegória gazdaságainak 15 száza­lékát találták életképesnek. A leggyengébb mutatói a szántó­földi növénytermesztő és a gyep­gazdálkodó gazdaságoknak volt (0,5-1,2 EUME). Az életképesek mindegyike kertészettel is fog­lalkozik. A legeltető szarvasmar­hatartók EUME-értéke: 3-4,5. Az életképesség szoros össze­függésben van a birtok nagysá­gával, a termelés volumenével: míg a vizsgált 50 hektár felet­tiek négyötöde, addig az 5-50 hektár közöttieknek csupán alig több mint negyede képes előál­lítani a megtartásához és fej­lesztéséhez szükséges bevételt a Homokhátságon. Az 5 hektár­nál kisebbek pedig meg sem kö­zelítik az életképesség határát. Önellátásra termelnek, a piacon alkalmi szereplők, a felükben nagy élőmunka-igényű kertész­kedés folyik, ami okos kihasz­nálása a kis területnek. ■ Az aranyérmes borokat a zsűri újraminősítette. A döntnökök mind a muzeális, mind pedig az új borok verse­nyében a soltvadkerti Frittmann Testvérek 2004-es, illetve 2005- ös évjáratú mintáinak adomá­nyozták a legjobbnak járó elis­merést. A móri termelők is ki­tettek magukért. Az újbor kate­góriában a Miklós Pince és a Bozóky Családi Pincészet, míg az óborok versenyében Gruber István és a Bozóky Családy Pin­cészet osztozott a képzeletbeli dobogó 2., illetve 3. helyein. A verseny zsűrielnöke Módos Pé­ter, a Magyar Borakadémia elnö­ke elmondta: magas színvonalú volt a verseny még akkor is, ha 2005 nem az ezerjó éve volt. Aki betartotta a technológiai követel­ményeket, szép borokat tudott előállítani. Majd megjegyezte: a verseny eredményei alapján el­mondható: ma már Mór mellett Soltvadkert az ezerjókészítés másik fellegvára. ■ Barta Zsolt Ezerjó TŐKÉJE: erős növekedésű, kevés számú vesszőt nevel fürtje: középnagy, vállas, tö­mött középérésű bora: alkoholban gazdag, ke­mény, kissé fanyarkás ízű ■ Életképesség: a gazdaságot ve­zető személy és az általa eltar­tott családtagok életszínvonalá­nak megőrzését, a gazdaság meg­tartását és fej­lesztését bizto­sító jövedelem megtermelésé­nek képessége. Vesztésre állnak a magyar tejtermelő gazdák verseny Többen adnák el kvótájukat, mint ahányan vennének - rémisztők az előrejelzések 22036 05.17 05.18 05.19 05.22 05.23 05.24 FORRÁS: bí:t MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. május 26-án. €/Ft $/Ft €/$ tmm- »Éj mn» -■. 4 4 — 260,98 203,67 1,28-1,33 Ft-1,48 Ft Ocent A tejágazat mind az Euró­pai Unió régi, mind pedig új tagállamaiban proble­matikus, és az ENSZ élel­mezési szervezete, a FAO szerint a liberalizált pia­con csak az alacsony költ­séggel termelők marad­hatnak talpon. Laczi Zoltán Az uniós csatlakozáskor ha­zánknak 1947,3 ezer tonnás tejkvótát hagytak jóvá Brüsz- szelben, ebből közvetlen érté­kesíthető 164,4 ezer tonna, a többi a beszállítási mennyiség. Tavaly 1411 ezer tonna, dön­tően extra minőségű tejet vá­sároltak föl az országban, átla­gosan 3,6 százalékos zsír- és 3,2 százalékos fehérjetartalom­mal. Az elmúlt egy évben csök­kent a folyadéktejimport, s nőtt az export - derül ki a Magyar Agrárkamara elemzéséből. Az átvételi ár kilónként 63,7 és 66,5 forint között mozgott, ez év februárjában pedig 63,3 fo­rintra csökkent a megnöve­kedett osztályon kívüli tej- mennyiség miatt. A termelés továbbra is vesz­teséges, ennek köszönhetően mind többen fordítanak hátat a teheneknek. Ezt támasztja alá az is, hogy miközben 11 millió kiló a kvóta vételi, 35 millió ki­lós az eladási szándék. A hazai termelők és feldolgo­zók piaci pozíciója egyre rom­lik az élelmiszer-kereskedelmi láncok központi beszerzési rendszere miatt. Ugyanakkor a más országokból származó ter­mékek, leginkább a gyümölcs­joghurtok, érlelt sajtok is visz- szavetették a hazai áruk értéke­sítését. A tejágazat helyzete nem csak nálunk, de a legtöbb euró­pai országban is problemati­kus. A vaj 25 százalékos és a sovány tejpor árának 15 száza­lékos csökkentése hatással van a tej termelői árára. Az egyre szigorúbb állatjóléti és környe­zetvédelmi előírások szintén újabb terheket rónak a tejes­gazdákra. Elemzők szerint nem kizárt a jelenlegi 25-27 euro- centes ár 20 centre csökken­ÍSÍtlíl 2005. január 66,28 2005. február 66,65 2005. december 64,49 2006. január 63,95 2006. február 63,50 FORRÁS: AGRÁRKAMARA tése sem. Ha pedig ez bekövet­kezik, csak a legnagyobb, kor­szerűen termelő gazdaságok maradhatnak talpon. Erre kö­vetkeztet az ENSZ mezőgazda- sági és élelmezési szervezete, a FAO is. Előrejelzése szerint a liberalizált piacon csak azok ér­vényesülhetnek, akik kilón­ként 18 eurocentes vagy annál is alacsonyabb költséggel ter­melnek. A tejtermelés költsége országonként (euró/ioo kiló) 18 alatt Lengyelország, Új-Zéland 18-28 Csehország, Brazília, Kína, USA 28-35 Magyarország, Spanyolo., Németo., Dánia, Írország 35-45 Ausztria, Franciaország. Hollandia, Svédország FORRÁS: FAO f 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom