24 óra, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-12 / 86. szám

MEGYEI 2; OLDAL - 24 Öra KORKÉP 2001. ÁPRIUS 12., CSÜTÖRTÖK Ml RÖVIDEN A támogatásokról Epöl. A Mozgáskorlátozottak Dorogi Egyesületének vezetője, Bokros László tart ma előadást az egyesület tevékenységéről és a mozgáskorlátozottakat megil­lető támogatásokról a község­házán. Az érdeklődők 14 órától találkozhatnak a vendéggel. Zárszámadás NagysAp. Az önkormányzati képviselők ma délután négy órától tartják tanácskozásukat a községházán. A testület legfon­tosabb feladata az önkormány­zat elmúlt évi gazdálkodását tartalmazó zárszámadás megvi­tatása lesz. Kalocsára mennek Kocs. Az Országos Gyermek- és Ifjúsági Néptáncfesztiválon is részt vett Szegeden az Aranyko­csi Néptáncegyüttes. A mezősé­gi koreográfiával a zsűri külön- díját nyerte el a megyei csoport. Ennek köszönhetően Kalocsára mehetnek majd, az ottani fesz- üválra, amit május elsején ren­deznek meg. Az ifjúsági cso­port művészeti vezetője Túri György, a Hagyományőrző Egyesület Aranykocsi Néptánc Csoportjának elnöke pedig Szűcs Bálintné. Iskola az iskolának Esztergom. A megyei önkor­mányzat Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskolájában a diákok osztályonként adták össze az árvíz sújtotta gergelyiugornya- iak megsegítésére szánt pénzü­ket. Az intézmény 24 ezer fo­rintot utalt át a bajba jutott tele­pülés általános iskolájának. A plébános tervei Annavölgy. A napokban ülése­zett a képviselő-testület. Tagjai egyebek mellett tájékoztatót hallgattak meg az önkormány­zat pályázati lehetőségeiről. A vendégek között külön kö­szöntötték dr. Latorcai János országgyűlési képviselőt, aki­nek ez ügyben is kérték a se­gítségét. Később Fülöp István, a település plébánosa fejtette ki elképzeléseit az egyházköz­ség működésével kapcsolat­ban. A képviselők beszámolót hallhattak még a két ülés közti eseményekről, a lejárt határ­idejű határozatokról is. Végül a szociális ellátásról szóló rende­letet módosították. Két bizottságban Oroszlány. Ma a képviselő-tes­tület tagjai délután a végső dön­tések előkészítése érdekében a pénzügyi és a közigazgatási bi­zottság munkájában vesznek részt a városházán. ■ A nap portréja: Ferenczy Ferenc Varázsa van a szalonkavárásnak Vadászok s a természetet másként is szeretők figyelmébe ajánlhatjuk a megyeszékhelyen élő Ferenczy Ferenc új könyvét, melyet Magaslesek holdfényben címmel jelentetett meg a TerraPrínt Kiadó. Annál is nagyobb örömmel hívjuk fel a figyelmet e könyvre, mert írója lapunkban hosszú időn át publikálta vadászélményeit és különleges fotóit. Tatabánya Ferenczy Ferenc neve jól ismert a vadászok és a vadászirodalom kedvelői körében. Kezdetben a Heves megyei Vadászújságban je­lentek meg fotói, majd lapunkban is. A Nimród című szaklapban ugyancsak gyakran olvashattunk élményeiről, gyönyörködhettünk képeiben. Mostani kötete előtt megjelent a Vadászlesek hordalé­ka és a Szalonkától szalonkáig cí­mű műve. A szerző vadászcsalád­ból származik, gyermekkorától járja az ösvényeket. Fényképalbumai, vadásznap­lói ezernyi élménnyel teltek. Nem egzotikus tájakra visz el minket, hanem a vadászatok lírai hangu­latán át az emberi lélek élményvi­lágát fedi fel előttünk. A kötetben olvasható tárcák, novellák egy tő­ről fakadnak. A vadászbarátsá­Gyerekkorától járja az erdőt gokból, a disznóhajtások és a tavaszi sza- lonkavárás varázsából.- írásaimmal azt akarom, hogy olvasóm tartson velem, üljön mellém az egyik szélhegyi ma­gaslesre - mondja a szerző. - Hallgassuk együtt a milliónyi őszi bogár nyárbúcsúztató citeráját, gyönyörködjünk együtt a csillag­hímes éjszakában, hallgassuk azt a csendet, melyben egy-egy makk hull a zizzenő avarra, amikor el­indul a sűrűből a vaddisznókon- da a kukoricás felé. Bízom abban, hogy mindenki okul ezekből a történetekből. Számomra fon­tos az okítás, ezért vetettem papírra legfris­sebb élményei­met is. Vegyék kezükbe a köny­vet, s induljunk el együtt a lélek útján! Kicsit szomor­kásán, mégis de­rűsen mondta Ferenczy Ferenc: Magamnak is jólesett visszaidéz­ni emlékeimet, amikor az őszi zá­por verte az ablakaimat. S télen, amikor az ólmosan szürke égből pilinkéztek a hópelyhek. A termé­szet örök törvénye mozgatja az időt. Ez a körforgás olyan, mint az élet, mint a vadászat. Nekem pedig a vadászat az élet. MADARÁSZ ANNA Névjegy Ferenczy Ferenc Született: 1934. április 11-én Miskolcon Édesapja: Ferenczy József MÁV-főtisztviselő Édesanyja: Szőke Ilona Testvérei: József, Pál, János, Éva Felesége: dr. Kardos Ildikó 1978 óta Gyermeke: Ildikó (20) tanuló Hobbija: a vadászaton kívül szí­vesen olvas és fotózik Kemstok Károly és vendégei _______Nyercesújfalu/Tatabánya_______ A festőművész Kemstok Károly (1873-1940) sok szállal kötődött a Duna-parti településhez. Sokáig élt a nemzeteket összekötő nagy folyam közelében. A hajdani faluban tízholdnyi, kőkerítéssel körülvett szőlőskertje volt - kényelmesen lakható présházzal. Talán kevésbé ismertek a családi szálak. A Nyergesújfalura költöző Allió Antal olasz kőfaragó­mester az egyik helyi jobbágy lányát, Lohner Mári­át vette feleségül. Egyik lányuk, Allió Paulina párja Kelndorfer József lett. A frigyükből született Kelndorfer Mária párja id. Kemstok Károly volt. Egyetlen gyermekük született: ! Kemstok Károly. A festő 1912-ben a szőlőskertben tágas villát épített. Olyan hírességek vendégeskedtek itt, mint Ady, Csinszka, Márffy Ödön, Czóbel Béla, Kun Bé­la, Derkovits Gyula - és hosszan lehetne folytatni a sort. Van tehát mit böngészni a tatabányai székhelyű Kernstok Károly Művészeti Alapítvány kiadásában megjelent Kernstok-füzetek sorozat 3. kötetében, amelynek címe: Kernstok Károly és vendégei, láto­gatói Nyergesújfalun. A kötetet az anyagot összegyűjtő és közreadó Bodri Ferenc művészettörténész, illetve Virág Jenő, a sorozat szerkesztője mutatta be a na­pokban. FENYVESI- A magyar nyelv hete alkalmából rendeztek vetélkedőt a napokban a kereskedelmi szakközépiskolában. A TIT megyei szervezete által meghirdetett versenyre az iskola 20 csapatának 60 diákja készült fel. Feladatuk között szerepelt egy-egy híres nyelvművelőről készített tabló készítése, valamint idézetek felismerése is. A verseny végeredménye a következő lett: 1. Kéri Katalin, Frank Rita, Tóth Brigitta, 2. Káplán Krisztina, Szulyó Nikolett, Kretler Gábor, 3. Strobl Zsuzsanna, Vörös Olga, Bognár Bernadett (képünkön).________________________fotó: kisst. József N em akarnak kétszer fizetni a kábeltévéért Kisigmánd A községben élők az Önkor­mányzati esték elnevezésű me­gyei sorozat keretében számos problémát vetettek fel a napok­ban. Ezekre - mint azt Bartus Gyula polgármester elmondta - válaszokat várnak. Fontos kérdés a kábeltelevíziós hálózat átalakítása. A jelenlegi so­ros rendszerről át kellene ugyanis térniük az úgynevezett csillag- pontos megoldásra. A rendelke­zés azt mondja ki, hogy ennek 2002-ig kell megtörténni. Ehhez meglehetősen sok pénzre van szükség. Sokan nem is értik pon­tosan, hogy miről van szó. Ugyan­is 1992-ben a településen lakossá­gi hozzájárulással építették ki azt a rendszert, mely máig működik. A lakók bekötésenként 13 ezer fo­rintot fizettek. Egy új rendszer megvalósítása a kisigmándiak hozzájárulása nélkül nem műkö­dik. Ók pedig azt kérdezik, hogy az egyféle vételi lehetőségért alig tíz éven belül miért kellene még egyszer fizetni. Persze van lehetőség pályáz­ni, de akkor az önkormányzat­nak le kell tenni az önerőt. Ez pedig olyan többletköltség, me­lyet a lakosságra kellene terhel­ni. A képviselő-testület nem kí­vánja ezt felvállalni... Kétszer pedig senki sem szeret fizetni azonos szolgáltatásért. Etikus­nak azt tartanák, ha lenne olyan pályázat, amely a gondokat megoldaná, és a fenntartást nem adná vállalkozásba, mivel így kikerülne a működtetés az ön- kormányzat ellenőrzéséből. TÁTRAI Vastaps a színészeknek Negyven percig tombolt a közönség Tatabánya Kedden a Jászai Mari Szín­ház élte szokásos életét. Délelőtt és este a József és a színes szélesvásznú álom­kabát musicalt játszották. A délelőtti előadást is siker kísérte, de ami este követ­kezett, az leírhatatlan! A Józsefet... tavaly év végén mu­tatták be, azóta szinte jegyet sem lehet kapni az előadásokra. A készülődés mind az öltözők­ben, mind a nézőtéren a megszo­kott volt. Majd hét óra után pár perccel elkezdődött az előadás, mind ez idáig unalmas is lehetne, és sokan kérdezhetnék, miért írom ezt így le? Nos, csak azért, ami a második felvonás végén történt. Teljes őrület, szinte már kon­certhangulat uralkodott el a néző­téren. Az idősebb korosztály is be­szállt a „buliba”. És jött a taps­rend. Rendre le is ment, és amikor már a színészek indultak volna az öltözőikbe, az éljenzés még min­dig nem szűnt. A közönség állva tapsolta vissza őket a színpadra. A szereplők arcán és szemé­ben ott látszódtak a visszafogott könnycseppek. Az elmúlt négy év alatt ekkora sikert még nem ért meg előadás itt, Tatabányán. Azt hiszen, ilyenkor lehet azt mondani: a „színház él és élni akar”! VARGA VIKTOR MATYÓFÖLDRŐL BAKONYALJÁRA - Pályázat útján került Bakonybánkra Ocsainé Zelei Zsuzsanna óvónő, aki korábban a matyó­földi Mezőnyárádon dolgozott. A szülőföld szeretete ide is elkísérte. Csodálatos matyó hímzésekkel gazdagítja a népművészetet, s munkái messze földre eljutnak. Érdemes volna tanulni tőle. _____fotó: jusztin R ejtélyes vízszintváltozások az évezredek távlatából Egy XV. században ásott kút ma már bizonyítékként szolgálja a tudományt Múlt századi ásatási naplók, régi feljegyzések, írásos emlé­kek szerint Tata forrásai, patakjai és tavai a történelmi és az ezt megelőző évezredekben olykor elapadtak, kiszárad­tak, eltűntek rövidebb-hosszabb időre, akár több évtize­dekre vagy évezredre is. Kielégítő tudományos magyarázat egyelőre nincs e meg-megismétlődő jelenségekre, bizonyí­ték viszont jó néhány akad. Megyei információ Az 1960-as évek vége felé például régészeti ásatások folytak a város­nak azon a részén, ahol most pa­nelházak sorakoznak, nevezete­sen a Kertalja utca körzetében. Egy XV-XVI. századbeli lakóház alap­jainak feltárása közben egy kvá- derkövekkel kirakott kút is nap­fényre bukkant. Az üledékéből előkerült régészeti leletekből kö­vetkeztethetően e víznyerőhelyet a XV. században mélyítették. A kút feneke 12 méterrel mélyebben fe­küdt, mint az 1960-as években mért tatai karsztvíznívó. Követke­zésképp, hogy kb. félezer évvel ez­előtt ilyen mélységig kiépíthessék, átmenetileg szünetelnie kellett a helyi forrástevékenységnek. Kváderkövek Ellenkezdő esetben ugyanis a kö­zépkori kútépítőknek már két méter után el kellett volna érniük a vizet adó réteget. Az viszont biztosan ki­zárható, hogy az akkori évszázad­ban víz alatti munkával falazzanak ki kváderkövekkel egy ásott kutat. De lépjünk vissza még vagy négy-ötezer évet. A tatai Angol­parkban lévő Angyal nevű forrás­barlang az 1960-as években még víz alatt volt, s csak az 1970-es években vált szárazzá, amikor forrásai elapadtak. Ezt követő fel­tárása során olyan tömegű ősré­gészeti leletanyag került elő belő­le, ami a réz- és bronzkorban csak úgy maradhatott a barlangban, hogy abban az időszakban oly mélyre süllyedt a karsztvízszint, hogy kései elődeink hosszabb időre tanyát verhettek a nagy mé­retű forráskavemában. A felsoroltakon kívül íme egy újabb döntő bizonyíték a térség fel­szín alatti vízszintjének számotte­vő és időnkénti változására, inga­dozására. A szintén angolparki Tü­körforrás barlangja évszázadokon át víz alatt volt. A források közis­mert elapadása után a barlangkür­tő szárazzá vált, mert akkoriban 27 métert süllyedt a víznívó. Száraz légtérben Ebben a kürtőszerű üregben mint­egy 10 méterrel az apadás előtti ki- ömlési szint alatt úgynevezett füg­gő cseppkövekre leltek a kutatók. Mindez azt bizonyítja, hogy a cseppkövek keletkezésének idején a forrás nem működött, a vízszint legkevesebb 10 méternyit alább- szállt, cseppkövek ugyanis csak száraz légtérben keletkezhetnek. Végezetül pedig a legújabb kori és legrejtélyesebb jelenség: 1966 májusában a már három éve elhalt, elapadt Mennich-forrás újra fel­éledt, és néhány hónapon át vizet adott. 1970-ben pedig az eredeti ho­zamának csak töredékét adó Fényes források intenzitása is megélénkült átmenetileg. És mindez annak elle­nére történt, hogy a tatabányai szénbányákban a percenkénti víz­emelés mennyisége nem csökkent, sőt emelkedő tendenciájú volt. Ismétlődhet a múlt A forrásvilág tetszhalála, feltáma­dása tehát a bányászattól, víz- eijieléstől függetlenül nem új a nap alatt. Vagyis minden földtani folyamat, ami lejátszódott a sok évezredes, évmilliós múltban, az eljátszódhat a jelenben és a jövő­ben iS. VÁJNÁ GYÖRGY Zászlóra várnak SÜTTÖ Az önkormányzati képviselők legutóbbi ülésükön egyebek közt a millenniumi emlékzász­ló átvételére rendezendő ün­nepség előkészítéséről tárgyal­tak, és áttekintették a település nemzetközi kapcsolatait. A lo­bogó június 16-ai átadására Dá­vid Ibolya igazságügyi minisz­tert kérték fel. A határainkon túli kapcsolatok közül a dunamocsiakkal a legszoro­sabb az együttműködés, hiszen szlovákiai barátaik a Duna túl­só partján, hallótávolságra él­nek. A kapcsolatrendszer bőví­tésére megbeszéléseket kezde­ményeztek Hessen tartomány vezetőivel. A képviselő-testület úgy ítélte meg, hogy fel kellene újítani a biztatóan indult együttműködést az ausztriai St. Margarétennel is. _________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom