24 óra, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-11 / 9. szám

2. oldal - 24 Óra MEGYEI KÖRKÉP 2001. Január 11., csütörtök Ml Hírnaptár: Január 11-13. Pálffy a vendég Oroszlány. Pálffy G. István új­ságíró-szerkesztő Tart-e még a médiaháború? címmel tartan­dó előadása adja meg az alap­hangját a Közéleti Kávéház ma délután tartandó fórumá­nak, melynek a Liget Kávéház ad helyet. Gyertyagyújtás Tata. A Don-kanyarban elesett hősökre és a második világhá­ború áldozataira emlékeznek a résztvevők a művelődési ház mellett lévő II. világháborús em­lékműnél holnap este hat óra­kor kezdődő kegyeleti esemé­nyen. A Himnusz elhangzása után Polgár Sándor tartalékos százados emlékezik meg a tra­gédiáról a volt 3. Honvéd Gya­logezred II. zászlóaljának túlélői nevében, majd az eseményeket érzékeltető írások, hősi dalok hangzanak el, felcsendül a Szó­zat és az II Silentio, végül gyer­tyák lobbannak. Pótszilveszter Tatabánya. Nagyszabású pót­szilveszteri bál várja a szóra­kozni vágyókat szombaton 20 órakor a KPVDSZ Művelődési Házban. Lesz újévi köszöntő pezsgővel, tombola és persze tánc, meg zene. Közreműködik KPVDSZ Társastánc Klub és ze­nészként Szotyori László. Koncert Tatabánya. A Mystery Gang lép közönség elé szombaton este a megyeszékhely közkedvelt szó­rakozóhelyén, a Vadorzóban. A program tíz óra tájban kezdő­dik, és bőven belenyúlhat a másnap hajnalba. _________■ T ATABANYAI FŐISKOLÁSOK VIZSGÁZNÁK - Mintegy 2300 hallgató kezdte meg félévi vizsgáit a Mo­dern Üzleti Tudományok Főiskoláján Tatabányán, illetve budapesti kihelyezett tagozatán. A tudást fel­mérő időszak - amelyen nappali, esti, levelező és szakosító továbbképzős diákok vesznek részt - febru­ár 2-áig tart. A székelyudvarhelyi és dunaszerdahelyi képzési központokban január végén kezdik meg a beszámolókat. Felvételünkön pszichológiából vizsgáznak az első évfolyamos hallgatók. Előtérben az oroszlányi Lőrincz Anett látható.____________________________________ fotó, kiss t. József Segíteni akarnak a nyolcadikosoknak A megyei önkormányzat esztergomi Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskolája a napokban szervezett nyílt iskolai nap után már egy hétfői televíziós műsorra (is) készül. A cél mindkét esetben ugyanaz: segíteni szeretnének a pálya- választás előtt álló nyolcadikosoknak a lehető legjobb dön­tés meghozatalában. Esztergom A nyílt napot az iskola udvarán álló kollégiumi épület társalgójá­ban tartották. A fórumra nem csak Esztergomból, illetve a vá­ros közvetlen vonzáskörzetéből érkeztek a szülők és az általános iskolai tanulmányaikat rövidesen befejező nyolcadikosok. Jöttek érdeklődők például Tatabányáról és Oroszlányból is. A megyehatár sem jelentett akadályt, a szívesen látott vendégek között pilis- vörösváriak, visegrádiak, duna­bogdányiak és magyar anyanyel­vű szlovák fiatalok is voltak. Min­denki bárhova benyithatott, néze­lődhetett, és választ kapott kérdé­seire. A nyílt napot a kollégiumban február 14-én megismétlik, de a türelmetleneknek nem kell addig várniuk. Minden hét szerdájának délelőttjén várja az iskola a to­vábbtanulási lehetőségekre kí­váncsi fiatalokat - és szüleiket. A Géza Fejedelem Ipari Szak­képző Iskola kínálatában a szak­középiskolai képzés keretében gépészet-, illetve közlekedés szakcsoport, a szakiskolai kép­zés égisze alatt újabb hat - épí­tészet, faipar, elektrotechnika­elektronika, gépészet, közleke­dés és könnyűipar - szakcsoport szerepel. A jövő hét hétfőjén este hat órától az esztergom-kertvárosi Féja Géza Művelődési Házból a helyi televízió körülbelül egyórás élő adást sugároz. A műsor célját így fogalmazta meg Lőrinczy György műsorvezető: Megismer­tetni a környék reprezentatív ipa­ri üzemeinek közép- és hosszú távú humán stratégiáját, az erre az igényre felkészítő iskolai lehe­tőségeket. A televíziós fórumon a szakiskolát Guláné Nádasi Valé­ria igazgatónő képviseli. FENYVESI KÁROLY Új klub alakult Kosarat is fonnak az óvodában f Lábatlan Új klub alakult, illetve formálódik a községben. A kezdeményezők terveiben a többi között csuhé- zás, kosárfonás szerepel. A na­pokban tartott nyitó rendezvény után a heti rendszerességgel is­métlődő összejöveteleknek - egy­előre - a Zengő Óvoda épülete ad helyet péntekenként 14 órától. A polgármesteri hivatalból kapott tájékoztatás szerint a klub megalakítását Lovász Ist­ván és felesége kezdeményezte, de Pncsek József és felesége, Horváth Béláné valamint Szanka Mária is főszerepet játszott az előkészületekben. Az új civil közösség megalaku­lását az önkormányzat és sze­mély szerint Török István polgár- mester is örömmel fogadta, s mint megtudtuk, ígéretet tett ar­ra, hogy abban az esetben sem lesz gond az elhelyezés, ha - mint a tervben szerepel - a tele­pülés más célra hasznosítja a fog­lalkozásoknak, összejövetelek- nek helyet adó épületet. r. z. Aranytűt kap a nyugdíjas iskolaigazgató Megyei információ Öt éve hagyományt teremtettek azzal, hogy január második szombatját a Magyarországi Német Önkormányzatok napjá­vá nyilvánították - és azt meg is tartják. Mercz Gáspár, a megyei német önkormányzatok szövet­ségének elnökétől megkérdez­tük, hogy az idén mi lesz a program.- Ezen a jeles napon gálamű­sort adnak az ország különböző részeiből meghívott nemzetiségi kultúrcsoportok. Komárom-Esz- tergom megyét Várgesztes gyer- mektánccsoportja képviseli a gá­lán - mondta Mercz Gáspár. - A rendezvény fővédnöke, és a meghívó szerint köszöntőt is mond dr. Módi Ferenc köztársa­sági elnök. Az is hagyomány, hogy szereplési lehetőséget kap­nak fiatal tehetségek különböző művészeti ágakból, operától a hangszerszólóig változatos a műfaj, a közös annyi, hogy eze­ket a fiatalokat az országos ön- kormányzat támogatja tanulmá­nyaik során.- A rendezvény másik hang­súlya, hogy itt adják át a Ma­gyarországi Német Önkormány­zatok legnagyobb elismerését, az Aranytűt. Évente hárman kaphatják meg a kitüntetést, az idén először megyénkből is lesz olyan személy, aki ezt átveheti. Rieder Antal Vértessomlóról, aki évtizedeken át dolgozott fárad­hatatlanul a németségért. Nyug­díjas iskolaigazgató, kórusveze­tő, aktív korában megyei tanfel­ügyelő volt.- Amiről a nemzetiségi napon még beszélnünk kell, az a közel­gő népszámlálás. Érdekes kér­dés: vajon mennyien vállalják nemzetiségi mivoltukat? Mi azt szeretnénk, ha minél többen lennének, hiszen a megyében 21 települést tartunk nyilván, ahol német nemzetiségi önkormány­zat működik. Községről községre 2001: VÉRTESKETHELY Háromszor néptelenedett el az évszázadok alatt Vérteskethely a megye délnyugati negyedében, egy kilomé­terre a 81-es, nagy forgalmú úttól, Kisbér és Tatabánya kö­zött terül el. Nagy múltja van, nemrég ünnepelte 750 éves fennállásának évfordulóját. A község egyik dűlőjében fel­tárt római temető maradványai azt igazolják, hogy ez a te­rület már a római korban is lakott volt, amelyre a felszínre került használati tárgyak, római feliratú sírkövek is utal­nak. A rómaiakat avarok követték, földvármaradványaik ma is láthatók az erdő szélén, melyet ma várhelynek ne­veznek a falu lakói. A község területét a római kor óta har­ci illetve kereskedelmi utak keresztezték, melyek nyomvo­nalát a mai napig megőrizték az útvonalak, mint például Komárom és Székesfehérvár között. Terjénnek hívták A községet földrajzi elhelyezkedése az egyes történelmi korszakokban hol vonzóvá tette, hol pedig veszélybe so­dorta. Hiszen a település a Bakony és a Vértes között húzódó móri árok északi peremén található, mely mindenkor biztonságos átjárást jelentett a hegyek között. Ennek köszönhetően a község megközelíthetősége ma is kedvező. Vérteskethely régi neve Terjén volt. Ez­zel az elnevezéssel az 1250-ben kelt oklevélben találkozhatunk. Ez IV. Béla oklevele, amellyel Terjént a Szák nem­zetségbeli Kondrád mesternek adomá­nyozta más birtokokkal együtt. A hely­ségnév több változáson ment keresz­tül, 1329-ben Tyrien néven említik. Károly Róbert 1332 körül kiadott okle­velében a hetivásár napját keddben je­lölte meg, ettől kezdve a keddi nap miatt neve Kethely lett. Ez meg is ma­radt 1907-ig, ami­kor megkapta a Vértes előnevet. A 13-14. század­ban a vérteske­resztúri apát volt a birtokos, 1433-tól a Héderváriak tulajdo­na. 1506-ban Hédervári Ferenc Batthyá­nyi Benedeknek zálogosította el, majd királyi adományként a Bakithok kezébe került. Helységkalauz: Lakosság száma: 641 Lakások száma: 230 Ivóvíz-ellátottság: 100% Vezetékes gázellátás: 65% Telefonellátottság: 85% Szennyvízcsatorna: egyelőre nincs A török első nagy hadjárata előtt Török Bá­lint a település ura. 1529-ben a törökök fel­égették, el­pusztították, ám elmene­kült lakosai 1543-ban visz- szaköltöztek. 1549-ben is­mét rajtaütöt­tek a falun a törökök, újra felégették, ki­rabolták, lakosai nagy részét rabságba hajtották. Ezután sokáig pusztán állott, s csak 1642-ben kezdett újra benépesül­ni. Ekkor református magyarok teleped­tek le, akik mindjárt gyülekezetét is al­kottak. 1674-ben a kethelyi református papot a pozsonyi vértörvényszék elé idézték. 1738-ban Eszterházy József gróf megvásárolta a falut, s a tatai urada­lomhoz csatolta. A XVIII. század folya­mán folyamatosan érkeztek katoliku­sok, reformátusok, evangélikusok, a század végén mindhárom felekezet templomot is épített. Valamennyi fele- kezetnek iskolája is volt. Az 1784-87- es népszámláláskor Eszterházy János gróf birtoka, ekkor 102 házát 144 csa­lád lakta, a lélekszáma 667 fő volt. Öt­ven évvel később lakóinak száma 810 fő. A község ne­vében a Vértes előtagot a Ko­márom várme­gye 1907. évi október hó 29- én tartott ren­des bizottsági ülésén, a vár­megye terüle­tén lévő községek és egyéb lakott he­lyek neveinek megállapítására hozott határozattal terjesztették - az országos törzskönyvbizottság útján - a magyar királyi belügyminiszter elé. 1907 óta Vérteskethely lett a község hivatalos neve. A lakosság főleg szőlőművelésből és sertéstenyésztésből élt. A falu történeté­re és gazdasági életére utaló földrajzi ne­vekkel ma is találkozhatunk mint példá­ul Várhely, Bakcsány, Ellető, Gazdák er­deje. Az első világháborúban 220 polgára vett részt, közülük 38 életét vesztette. A falu lélekszáma 1937-ben 887 fő, ekkor 192 ház állt a településen. A kereskedel­met 5 szatócsüzlet képvi­selte. 3 cipész, 1 kovács, 1 szabó és két bognár volt a kisiparosok képvi­selete. Nagyobb ipartele­pei: a vérteskethelyi bir­tokosság legeltetési társu­latának téglaégető je, egyesületi szeszfőzde és egy daráló malom. A'nők vászonszövéssel foglal­koztak. Társadalmi életé­nek aktivitását az 1925- ben bejegyzett Levente Egyesület, az 1931-ben bejegyzett Polgári Lö­vészegylet, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a ró­mai katolikus énekkar és az Ifjúsági Vöröskereszt Egylet jelzi. A község te­rületén a II. világháború harcai 1945. március 19- én értek véget. Az eleset­tek tiszteletére 1995-ben állított a község emlék­művet. A község 1947- ben több mint ezer főt számláló lakos­sággal bírt. A hatvanas években megkez­dődött az elvándorlás, 1990-re 602-re csökkent a lélekszám. Napjainkig na­gyon lassan, de emelkedik ez a mutató. Rendszerváltás után A háborút követő évtizedek a közelmúlt történelmét írták, melynek valódi ellent­mondásait csak a 10 évvel ezelőtti rend­szerváltást követően lehetett fölmérni. A faluban sorsdöntő és meghatározó esemény volt az 1949-ben kezdődött kollektivizálás, melynek eredménye­ként megalakult a termelőszövetkezet. Az itt élő nép szorgalma és földszerete- te - a politikai kényszer mellett is - vi­rágzó közöst teremtett, mely az itt élő lakosság többségének biztos megélhe­tést nyújtott. Az 1970-es évek közigazgatási re­formjának következményeként a szö­arányok, a munkaképes lakosság többsége az iparban helyezkedett el, és ingázik. Fejlődési pályán Nagy örömmel tölti el a szülőket, az idős embereket, hogy február 1-jétől az óvodai konyhát a bakonysárkányi önkormányzattal együtt (közös kör­jegyzőségben vannak) üzembe helye­Iskolások a II. világháborúban elesett vérteskethelyiek emlékművénél FOTÓI JUSZTIN vetkezetet összevonták a császári ter­melőszövetkezettel, 1977-ben a taná­csot is. A folyamatok következtében kisebb földterületen, kevesebb lét­számmal a szövetkezet jogutódja ma is működik, s mint tudjuk, újabb átalaku­lás várható. A kárpótlás útján földhöz jutott gaz­dák egyénileg művelik földjeiket, vagy a szövetkezetnek adják bérbe. A köz­ség korábban mezőgazdaság-függő volt, napjainkban megváltoztak az zik a kethelyi óvodában, biztosítva a két községben az óvodások, iskolások és idősek meleg étellel való ellátását. Vérteskethelyen a közvilágítás korsze­rűsítése a legközelebbi feladat, a tér­ség ezt együttesen oldja meg, a határ­idő április 30. A 750 éves község fejlő­dik, lakossági összefogással szép em­lékparkot, címert, zászlót avattak, s a millenniumra emlékezteti őket az át­vett kormányzászló. ÁDÁMÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom