24 óra, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-01 / 127. szám

I 2000. Június 1., csütörtök H AZA I T Ü K Ö R 24 Óra - 5. oldal A benzinár nyomában Budapest Nemzeti Egészségügyi Tanács A testület létrehozását törvény írta elő A 2001. évi költségvetés tervezetének véle­ményezése lesz az első szakmai feladata a szerdán megalakult Nemzeti Egészségügyi Tanácsnak. Az új testület a kormány mun­káját segíti abban, hogy Magyarországon a lakosság egészségének védelme és a gyó­gyítás hatékonyabbá válhasson. Budapest A tanács megalakulása nem volt zökkenőmen­tes. A szerdai összejövetelen még nem sikerült megválasztani a harminchat tagú testület elnö­két. Az alakuló közgyűlésen az egészségpoliti­kával foglalkozó szakemberek mellett gyakorló orvosok és a betegszervezetek képviselői vettek részt. A kormány azt szeretné, hogy az egész­ségfejlesztés legfontosabb teendőinek rangsoro­lásában és az ágazatok közötti egyeztetésben le­gyen segítségére az új szervezet. A Nemzeti Egészségügyi Tanács létrehozását az egészség- ügyi törvény írta elő. A testület tagjai között van dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter, dr. Molnár Ilona orszá­gos tiszti főorvos, dr. Frajna Imre, a pénzügyi tárca társadalombiztosítási alapokat felügyelő politikai államtitkára. A tanácsban képviselteti magát az orvosi kamara, a gyógyszerészkamara, és elküldik delegáltjaikat az egészségügyben dolgozók érdekképviseleti szervezetei, az egész­ségügyi intézmények, a települési önkormány­zatok és több más minisztérium is. A betegek érdekképviseleti szervezetei tíz főt delegálhattak. Köztük vannak a szív- és érrend­szeri betegek, a rákbetegek, az asztmások, illet­ve allergiások, a cukorbetegek, az epilepsziások, a lisztérzékenyek, a bélkivezetéssel élők, a kró­nikus mozgásszervi betegségben szenvedők, az immunbetegek, a szenvedélybetegek, valamint az értelmi fogyatékosok és a veleszületett rend­ellenességgel világra jöttek küldöttei. A betegek képviselői két évre szóló megbízással vehetnek részt a tanács munkájában. Remélik, hogy ez­után a Nemzeti Egészségügyi Tanács lesz az a fórum, ahol végre érvényesülhetnek a kiszolgál­tatott, elesett emberek érdekei is. (Némethi Több bérlakás épülhet Nagyobb jólét kellene a valódi piaci viszonyok bevezetéséhez Nemcsak saját tulajdonú otthonokban lehet boldogan élni, hanem megfizethető árú, akár élethossziglan kiadott bér­lakásokban is - hangoztatták építési szakemberek egy teg­napi tanácskozáson. A kormányzat is azt szeretné, ha mind több bérlakás épülne, s ezt anyagilag is hajlandó támogatni. E héten nem lesz üzemanyagár­emelés - ígérték meg a Mól veze­tői azt követően, hogy tegnap ta­lálkoztak Járni Zsigmond pénz­ügyminiszterrel. A PM arra kéri a magyarországi olajpiac résztve­vőit, csatlakozzanak ahhoz az ár­figyelő rendszerhez, amit a Gaz­dasági Minisztérium kíván beve­zetni - mondta a pénzügyi tárca vezetője. A magyar gazdasági miniszter tegnap délelőtt osztrák kollégájá­val közösen tekintette át, hogy milyen lehetőségek vannak az olajár emelkedésének megtörésé­re. A találkozó után Matolcsy György elmondta, hogy az oszt­rák kormány könnyebb helyzet­ben van, mint a magyar, mert ők az ártörvény keretében akár ha­tósági árrá is nyilváníthatják a benzinárat. Nálunk a kabinet csak annyit tehet, hogy informá­lis megállapodást köt a Magyar- országon működő, kőolajtermé­kekkel foglalkozó kereskedelmi cégekkel, amelyben rögzítheti, hogy milyen áremelkedés visel­hető még el és milyen nem. Az Autóklub és a Közúti Fuva­rozók Egyesületének főtitkára, Kovács Zoltán elmondta: Ausztri­ában, ahol szintén működő piac- gazdaság van, a gazdasági mi­niszter bejelentette: amennyiben A Magyarok V. Világkong­resszusának zárónyilatko­zatában említett külhoni ál­lampolgárság, az alkotmá- nyozó nemzetgyűlés és a kétkamarás törvényhozó testület igényével jelenleg nem foglalkozik a kormány. Körvonalazódni látszanak viszont azok a jogosítvá­nyok, amelyeket a határon túl élő magyarok vehetné­nek igénybe anyaországi tartózkodásuk idején. A Magyar Állandó Értekezleten határozta el a kormány, hogy a határon túl élő magyarokat - más nemzethez tartozóktól eltérően - bizonyos többletjogosítványok­hoz juttatja. A környező orszá­gokban élők által megfogalma­zott igényeket jelenleg a szaktár­cák vizsgálják, a törvény terveze­te június végén kerülhet a kabi­net elé - tájékoztatta lapunkat Szabó Tibor, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának elnöke. Cél­szerű bizonyos kedvezmények megadása a nem Magyarország területén élő magyarok számára, ezzel elkerülhető lehet a tömeges migráció - véli a hivatal elnöke. A státustörvény a határon túli ma­a társaságok nem csökkentik érezhetően az üzemanyagok árát, hatósági árintézkedést kez­deményez. Hozzátette: a hatósá­gi ár bevezetése csak az egyik eszköz lehetne, de szerinte az adómódosítás is járható út. Desorgo Tibor, a Magyar Köz­úti Fuvarozók Egyesületének el­nöke szintén úgy vélekedett, hogy az árakat a kormány a ma­ga eszközeivel képes lenne befo­lyásolni, ez pedig az üzemanyag­ár adótartalmával függene össze. A kormánynak ezek szerint nem a hatósági ár alkalmazását kelle­ne fontolgatnia, mert ez nincs összhangban az európai gyakor­lattal, és nem egyeztethető mara­déktalanul össze a piacgazdaság alapelveivel. A benzinárak emeléséről Hege­dűs Miklós, a GKI Gazdaságkuta­tó Részvénytársaság ügyvezető igazgatója elmondta: a jelenség többé-kevésbé egybeesik a világ­piaci tendenciákkal, hozzászá­molva azt, hogy a forint árfolya­ma az utóbb 3-4 hétben elég drá­maian romlott a dollárhoz képest. Ugyanakkor - mondta - túl „vehe­mensnek” tűnik az a fajta áreme­lési magatartás, amit a Mól ebben az esetben követ, és úgy látszik, mintha a cég - nem kimondva, de mégis - az elmaradt gázáremelést az olajárakkal, a benzinárakkal próbálná pótolni. mr gyár közösségek szülőföldön va­ló maradását akarja biztosítani. A készülő jogszabály értelmé­ben a határon túli magyar diákok lehetőséget kapnának 1-2 féléves képzésre az itthoni egyetemeken. Szakértők javasolják, hogy a ha­táron túliak is részesülhessenek magyarországi művészeti díjak­ban, valamint ösztöndíjakban. A kedvezmények között szerepel­ne ingyenes könyvtárlátogatás és iskolakezdési támogatás. Várha­tóan csökkenne a feketemunkát vállalók száma, ha 2-3 hónapos időre legális munkavállalási lehe­tőséghez juthatnának a környező országokban élők. Az egészség- biztosítási rendszer határon túli magyarokra való kiterjesztése nem várható - mondta Szabó Ti­bor. - A rászorultak egy alapítvá­nyon keresztül most is hozzájut­hatnak bizonyos egészségügyi szolgáltatásokhoz; a cél az, hogy a jelenleginél többen vehessék igénybe az alapítvány segítségét. A Határon Túli Magyarok Hi­vatalának elnöke nem gondolja, hogy a majdani törvény által biz­tosított jogok túlságosan megter­helik a költségvetést, hiszen a fe­ketemunka „kifehérítésével” a társadalombiztosítás mellett a költségvetés is pluszbevételhez juthat. HORVÁTH MAGDOLNA Budapest A nyáron induló bérlakás-építési program keretében a rendelkezés­re álló állami és önkormányzati pénzekből körülbelül 500 otthon épülhet fel - mondta el Sasvári Szilárd fideszes országgyűlési képviselő a hazai lakásépítők or­szágos szervezetének konferenci­án. A politikus kiemelte, hogy kí­sérleti programról van szó, ezért siker esetén több beruházás meg­valósítását is támogatnák. A nagy kérdés az, hogy lesz-e fizetőképes kereslet, mert jelenleg Budapest Tíz év alatt csaknem meghárom­szorozódott a hallgatói létszám, viszont kevesebb mint felére csökkent az egy diákra jutó álla­mi támogatás. Olyan finanszíro­zás bevezetésére készül a kor­mányzat, amely nem csupán a képzést, hanem a kiemelkedő tu­dományos teljesítményt és a te­hetséggondozást is elősegítheti. Nemcsak az iskolák oktatási tevé­kenységének mennyiségét, ha­a támogatások mellett is 80-100 ezer forint lenne egy átlagos csa­lád bérlakásának havi díja - fejtet­te ki a legnagyobb hazai bank képviselője. A szakember szerint még nagyon messze vagyunk at­tól, hogy valódi bérlakáspiac ala­kuljon ki, mert egyelőre ehhez szegények az emberek. Kóródi Mária szabad demokra­ta képviselő úgy véli, hogy a kor­mány nem a lakáskérdés megol­dását vállalta fel, hanem az őt tá­mogató középosztály számára tesz gesztusokat. Mint mondta, a szegényekről is gondoskodni kell. nem a minőségét is figyelembe akarják venni a támogatások el­osztásakor. Emellett egységesíte­ni kívánják a jelenleg működő, meglehetősen átláthatatlan 31 különböző fajta felvételi-pontszá­mítási rendszert is. A képzést pe­dig a gazdaság igényei szerint előre akarják tervezni, mert az in­tézmények által jelenleg működ­tetett mintegy 500 különböző szak közül sok olyan van, amely­nek elvégzése után szinte lehetet­len elhelyezkedni. Ugyanakkor Herényi Károly (MDF) szerint a Fidesz az első lakáshoz jutás le­hetőségén akart javítani program­jával. Vidéki nagyvárosaink is ar­ra törekednek, hogy minél több új bérlakást építsenek, mert a kö­vetkező nemzedék valószínűleg nem tud majd beköltözni az öt­venéves élettartamra tervezett pa­nelekbe. Az adatok szerint Veszp­rémben 26 ezer ember él ilyen épületekben. A települések másik gondja az, hogy miként adják vissza történelmi belvárosaik régi fényét. Veszprémben és Szege­den például a belső részeken lakó kisjövedelmű embereket szeret­nék átköltöztetni más, önkor­mányzati tulajdonú lakásokba, helyükre pedig magas bérleti dí­jat fizető magánszemélyek vagy vállalkozások költöznének, iwilki számos más területen hiány mu­tatkozik a képzett szakemberek­ből. A helyettes államtitkár sze­rint a modern felsőoktatás egyik legfontosabb ismérve a tömeges képzés, ezért a kormánynak az a célja, hogy 2010-re a középiskolát végzett diákoknak legalább a fele egyetemre, illetve főiskolára jár­jon, a felsőfokú szakképzésben gyarapítsa ismereteit. A meg­emelt létszám azonban elképzel­hetetlen kedvezményes hallgatói hitel nélkül, hiszen egyes rétegek képtelenek fedezni gyermekeik tanulásának költségeit. 2001 őszétől ezért a diákhitel alanyi jo­gon jár majd minden egyetemis­tának és főiskolásnak - fejtette ki a tisztviselő. -w­KONFERENCIA. Vallás és meg­békélés Délkelet-Európában címmel háromnapos nemzetkö­zi konferencia kezdődött ma­gyarországi és külföldi egyházi méltóságok részvételével szer­dán, Budapesten. A tanácsko­zást a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szervezte a Külügy­minisztérium és a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériuma közreműködésével. A konferen­ciát a magyar kormány nevében Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter köszöntötte. BÚCSÚ. Utolsó munkanapját töltötte tegnap Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter. Mielőtt elkö­szönt volna munkatársaitól és a sajtó képviselőitől, röviden ösz- szegezte a hivatalában eltöltött másfél év eredményeit, tapasz­talatait, illetve kitüntetéseket adott át a tavaszi árvíz idején ki­emelkedő munkát végzőknek. BÉRGARANCIA. Legalább a minimálbér tízszeresére kellene emelni a csőd- és felszámolási eljárásoknál annak az összeg­nek a felső határát, amelyet a bérgarancia-alapból fizethetnek ki a munkavállalóknak, ha a cég képtelen bérük rendezésére - hangsúlyozta a szakszervezeti oldal az Országos Munkaügyi Tanács szakbizottsági ülésén szerdán, Budapesten. HIÁNYZÓ FELTÉTELEK. Ma gyarországon nincsenek meg a jogi feltételei annak, hogy a pri­vatizáció lezárta után is lehető­ség legyen kedvezményes dol­gozói tulajdonlásra - hangzott el a Tulajdonos Munkavállalók és Társaságaik Országos Szövetsé­gének budapesti konferenciá­ján, szerdán. Az MRP- szervezeteket, illetve cégeket tö­mörítő szövetség adatai szerint a munkavállalók tulajdoni ré­szesedése, amit a privatizáció­ban szereztek, fokozatosan csökken. AUTONÓMOK. Az Orbán-kor- mány máig nem fogadta el part­nerként a szakszervezeteket, és az országos érdekegyeztetés tel­jesen kiüresedett - jelentette ki Borsik János, az Autonóm Szak- szervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke szerdán Buda­pesten, az ASZSZ IV. kongresz- szusán. A tanácskozáson részt vett mind a hat szakszervezeti konföderáció elnöke. HATÁRIDŐ. Torgyán József 30 nappal meghosszabbította a me­zőgazdasági regisztráció idősza­kát - jelentették be szerdán. Az intézkedést indokolva a földmű­velésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter elmondta: csak azok a gazdák juthatnak támogatás­hoz, akik regisztráltatják magu­kat, ezért hosszabbította meg határidőt június 30-áig. Jogok - határon túliaknak Magyar az, aki annak vallja magát Budapest Támogatás a felsőoktatásnak A kormány előtt van a felsőoktatás finanszírozásának át­alakításáról szóló tervezet, így az intézményeket a követke­ző tanévben már az újfajta elbírálás alapján fogja támogat­ni az állam - közölte Kiss Ádám, az oktatási tárca helyettes államtitkára. Városképroncsolás Elhagyott gépkocsik, köddé vált tulajdonosok Budapest Magyarországon évente átlagosan 100-200 ezer megunt gépkocsit hagy sorsára gazdája. Leginkább a korsze­rűtlen, volt szocialista típusokban ta­lálható veszélyes hulladékok, akku­mulátorok, fék- és motorolajok sorsa ismeretlen. Egyre nagyobb gondot okoznak a közterülete­ken gyakran hónapokig, évekig álló gépko­csik. Á kifosztott roncsok elszállítása a hiá­nyos jogszabályok miatt nem egyszerű. A rendszámmal ellátott járműveket, ha azok nem tilosban vagy olyan helyen parkolnak, ahol veszélyeztetik a közlekedést, nem sza­bad elvinni. Ha az önkormányzat, illetve a rendőrség megtalálja az elhagyott kocsi gaz­dáját, akkor a szállítás 7-8 ezer forintos tarifá­ján kívül a szabálysértés több tízezer forintos összegét is kifizettetik az érintettel, de erre alig akad példa. Azok, akik elővigyázatosan szabadulnak meg közterületeken, erdők-me- zők szélén járgányuktól, gondosan kiütik az azonosító jeleket, az alváz- és motorszámot. Rendszám nélküli gépjármű főútvonalon egyáltalán nem várakozhat. Parkolóban 30 napig állhat, utána közterület-használati díjat kellene fizetni a tárolásért. A hivatalosan el­szállított gépkocsik nyilvántartott roncstele­pekre kerülnek, ahol egy töredéküket alkat­résznek értékesítik, a többit összepréselik, és fémhulladékáron adják el. Hogy mi lesz a sor­sa a több ezer tonna veszélyes anyagnak, ak­kumulátornak, motor- és fékolajnak, különfé­le nehézfémeknek, azt Lukács András, a Le­vegő Munkacsoport vezetője sem tudta meg­mondani. Szerinte matricával kellene megje­lölni a műszaki és környezetvédelmi vizsgá­val rendelkező autókat, s amelyikről ez hi­ányzik, az roncsautónak minősülne. Az is megkönnyíti a roncsderbi résztvevőinek dol­gát, hogy a rendszámok leadásánál senki nem ellenőrzi, mi lett a hozzá tartozó kocsival. Né­metországban ezzel szemben csak akkor ve­A roncsautók újrahasznosítása nálunk még csak álom szik vissza a rendszámot, ha a tulajdonos a hatósági roncs- vagy újrahasznosító telep iga­zolását viszi arról, hogy az autóját leadta. Egyre több autógyár önként fogadja a roncso­kat saját vagy szerződéses bontójában. Az Európai Közösség készülő jogszabálya a 2001. január 1. után gyártott modellek eseté­ben ezt már kötelezővé teszi, és 2007-től a ko­rábbi évjáratokat is át kell venniük. A ron­csoknak eleinte 80, 2015-öt követően 85 szá- zalékát kell újrahasznosítani. ________ibiharu N emzetőrség, de milyen? Budapest Abban szinte mindenki egyetért, hogy jó lenne létrehozni nemzetőrséget, de funkcióit teljesen eltérő módon képzelik el a kor­mánykoalíció pártjai - de­rült ki a témáról tartott teg­napi sajtótájékoztatón. Szükség van egy olyan fegyveres testületre, amelyben önkéntes alapon szolgálhatnának azok a civilek, akik kedvet éreznek a katonáskodáshoz. A hadseregtől elkülönülő szervezet az Egyesült Államokban működő nemzeti gárdához lenne hasonlatos, ahol úgy teljesítenek szolgálatot a polgárok, hogy civil foglakozá­sukat és életüket nem adják fel teljesen. A nemzetőrség tagjai alapos hadászati kiképzést kap­nának, és tagjai lennének egy félkatonai szervezetnek. A kormányon belül eddig egyet is értenek a pártok, de ab­ban már komoly nézeteltérések vannak, hogy mi lenne az egész elképzelés értelme. A Fidesz ré­széről Simicskó István, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő politikai államtitkár ki­fejtette, hogy a testületre azért van nagy szükség, mert a profi hadsereg megteremtése után is kell egy olyan milícia, amely ré­vén az állampolgárok is részt ve­hetnek a haza védelmében. Más­részt a sorkatonaság megszűnése után sem szabadna hagyni, hogy katonai kiképzés nélkül marad­jon a lakosság, így a kötelezővé tett néhányhetes vagy hónapos alapkiképzés megadására is al­kalmas lenne az új szervezet. A kisgazda Lányi Zsolt szerint azonban a nemzetőrség csak ki­egészítené a sorkatonaság intéz­ményét, de nem váltaná ki. _____w.v.

Next

/
Oldalképek
Tartalom